2025 végén újabb jelentős magyar nyelvű tudományos kiadvány látott napvilágot: az Adalékok a kelet-horvátországi magyarok történetéhez című tanulmánykötet, amely egy többéves, intézményeken átívelő kutatási projekt eredményeként született meg.
A projektet 2022 januárjában indította el egy öttagú kutatócsoport: Anđelko Vlašić, Domagoj Tomas, Lovaš Eldina, Nyári Denisz, Danijel Jelaš és Lehocki-Samardžić Anna. A csoport tagjai az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történelem Tanszékéről, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékéről, valamint a Horvát Történettudományi Intézet Szlavóniát, Szerémséget és Baranyát Kutató Kirendeltségéről érkeztek.
A kutatás elindítását az a felismerés indokolta, hogy a kelet-horvátországi magyarok történetéről és kultúrájáról eddig csupán szórványos tanulmányok születtek, amelyek többnyire csak egy-egy részterületet dolgoztak fel. A középkortól napjainkig ívelő, átfogó megközelítés mindeddig hiányzott. Ennek pótlására a kutatócsoport egy olyan tanulmánykötet megjelentetését tűzte ki célul, amely sokoldalúan mutatja be a térség magyar közösségeinek történetét és kultúráját.
A 2022 januárjában indult, két évig tartó kutatás eredményeként született meg a most megjelent tanulmánykötet, amelynek kiadását a Zrínyi Magyar Kultúrkör (Eszék) vállalta. A kötet a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének közreműködésével, a Horvát Köztársaság országos hatókörű Kisebbségi Tanácsának támogatásával jelenhetett meg magyar és horvát nyelven.
A kötet tematikus kerete földrajzilag a mai Horvátország keleti területeire, Szlavóniára, Nyugat-Szerémségre és Horvát-Baranyára összpontosít. Ez tükröződik az egyes tanulmányok témaválasztásában is.
A kutatócsoport tagjainak a tanulmányai mellett más horvátországi és magyarországi szerzők írásai is helyet kaptak, ami tovább gazdagítja a kötet tudományos sokszínűségét. A témák változatossága miatt a tanulmányokat nem tematikus fejezetekbe rendezve, hanem kronológiai sorrendben közlik.
A kötet többek között a Kórógyi nemesi családra vonatkozó legfontosabb forrásokat tekinti át, de Sztárai Mihály hitvitázó drámáit is elemzi, valamint 23 Csepén környéki település magyar személyneveit is feldolgozza, csakúgy, mint a laskói, kórógyi és haraszti magyar közösségek nemzeti, vallási és nyelvi identitásának kérdését.
A tanulmányok mellett a kötet három eddig kiadatlan forrást is közöl, amelyek különösen a mikrotörténeti kutatások számára kínálnak új lehetőségeket. A kilenc tanulmány és három forrás egyaránt rávilágít a vizsgált témakör multidiszciplináris megközelítésének fontosságára és kutatási potenciáljára, ugyanakkor csupán ízelítőt ad abból a gazdag és kimeríthetetlen témavilágból, amely további feltárásra vár.
A szerkesztők reményei szerint a kötet ösztönzi majd az új kutatásokat és a bemutatott következtetések újraértelmezését is. A kelet-horvátországi magyarok történetének és kultúrájának mélyebb feltárása hozzájárulhat a horvát–magyar tudományos és kulturális kapcsolatok további erősítéséhez, új kutatók bevonásához, valamint a jövőbeli együttműködések elmélyítéséhez a Zrínyi Magyar Kultúrkör, az egyetemi tanszékek, a Horvát Történettudományi Intézet és más, hasonló célokat követő intézmények között.
