Tavaly a táppénzen lévő „betegek” 37 százalékát küldték vissza dolgozni a Horvát Egészségbiztosító Intézet (HZZO) ellenőrei. Pár éve ugyanis még nagyobb hatáskörrel ruházták fel őket. Így amellett, hogy joguk van a teljes dokumentációt átnézni és megvizsgálni a beteget, a pácienst akár az otthonában is felkereshetik. Ha ezt megtagadja, az ellenőrök javaslatára akár a betegszabadság idején járó fizetést is felfüggeszthetik.
Egy kimutatás szerint a horvát polgárok 2013-ban közel 13 millió napot voltak betegszabadságon, ami azt jelenti, hogy naponta mintegy 41 ezer ember betegeskedett. Ezek az esetek többségükben indokoltak voltak, de előfordultak manipulációk is. A legtöbbször pszichiátriai problémák, különböző kezelések, terhesség miatt mennek táppénzre a dolgozók – ugyanebben az évben az ellenőrök több mint 600 betegszabadságot szüntettek meg. A HZZO adataiból az is kiderül, hogy a legtöbben Zágráb, Dubrovnik és Pazin városokban betegeskedtek.
Az ellenőrzések most is folyamatosak, régiónkban az elmúlt néhány hónap alatt 16 orvos kapott figyelmeztetést a hamis diagnózis miatt, hetet pedig pénzbírsággal sújtottak. A munkáltatók kérésére 113 betegnél vizsgálódtak, 12 esetben kiderült, hogy nem volt indokolt a munkából való kimaradás. Az ellenőrök mellett már van olyan magánnyomozó iroda is, amely a szimuláló munkavállalót lefüleli.
A horvát munkavállalók nagy része tehát ki szokott venni betegszabadságot, de ott a másik oldal is: nagyon sokakkal megesett, hogy betegen voltak kénytelenek dolgozni. A legtöbben ezt azért teszik, mert féltik a munkahelyüket, vagy amiatt, mert nincs megoldva a helyettesítésük. Egyrészt meg a vélt vagy valós elvárások miatt vállalják ezt az áldozatot. Másrészt meg, ugye, a kérdés pénzügyi vonatkozása készteti őket erre, hiszen a fizetésnek csak egy bizonyos hányadát kapjuk meg a betegszabadság alatt. Így persze egy másik felmérésből kiderült az is, hogy „álbetegszabadságon” leginkább azok vannak, akik minimálbérért dolgoznak.