Szalagokkal földíszítve, nyakukban borosüveggel köszöntik idén is a májust, hirdetve a megújulást, a szerelmet és – manapság jellemzően – a közösségi összefogást.
Igen, a májusfák ma egyre inkább a közösségbe vetett hitet és erőt szimbolizálják, hiszen a legtöbb helyen Drávaszög- és Szlavónia-szerte egyesületek „plántálják” ezeket a faluközpontokba, szervezett keretek között. Sok helyen a gyerekeket is bevonják a munkába, hogy tovább éljen a népszokás. A fiatalabbakat valószínűleg mindig is bevonták, csak így maradhatott fenn a hagyomány évszázadokon keresztül Európa-szerte. Eredetileg pogány eredetű ünnep volt, amely az évszakváltást és a termékenységet jelképezte.
A hagyomány szerint április utolsó éjszakáján a legények az erdőből hoztak egy sudár, egyenes fát, amelyet a kiválasztott lány háza előtt állítottak fel. Legallyazták, a tetején meghagyták a lombkoronát, és színes szalagokkal, borosüvegekkel díszítették. Ezzel fejezték ki udvarlási szándékukat, de a gesztus az egész közösség felé is üzenet volt.
A májusfaállítás napjainkban inkább közösségi program, mint ahogy a májusfa kidöntése, kitáncolása is hónap végén.
Kopácson a helyi HMDK-alapszervezet tagjai vállalják a felelősséget, hogy a népszokás továbbra se menjen ki a „divatból”.
A település apraja-nagyját bevonják a tevékenységbe.
Nem maradt májusfa nélkül Várdaróc sem, ahol a Várdaróc Magyar Kultúregyesület gondoskodik a helyi hagyományok ápolásáról, ennek részeként a májusfaállításról is: a falu központjában felállított fa mellett az óvodához is került egy, amelyet a helyi ovisokkal és iskolásokkal közösen állítottak fel.
Vörösmarton a Baranyai Júlia Kultúregyesület tagjai évről évre feladatuknak tekintik, hogy székházuk udvarában is álljon szalagokkal feldíszített fa.
Csúzán a májusfaállítás sosem ment ki a divatból, ma is található néhány a mellékutcákban is, de a központi fát az Ács Gedeon téren, hagyományaikhoz híven, a Csárdás népi tánccsoport tagjai állították.
Nagybodolyán, a kis baranyai településen a Nagybodolyai Hagyományőrző Egyesület aktivistái „ültették” a falu májusfáját, amelyet a hónap végén ünnepélyes keretek között majd ki is táncolnak.
Szentlászló: a helyi Petőfi Sándor Kultúregyesület tagjai számára a májusfaállítás nem csupán a hagyomány megőrzését jelenti, hanem a közösségi összetartozás kifejezője is.
Kórógyon a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület vállalta a feladatot, hogy megismerjék ezt a szokást a legfiatalabbak is, akik a fa kivágásától kezdve a feldíszítésen át egészen a felállításig aktívan részt vesznek a munkában.
Harasztiban a Haraszti Ifjúsági Egyesület tevékenységének köszönhetően élnek tovább a régi szokások, köztük a májusfaállítás is. Az egyesület tagjai idén is közösen emelték a központban a feldíszített fát.
Sepsén némileg eltér a májusfaállítás hagyománya: a fa lombját levágják, helyére más faágakat kötöznek. Ezzel a módszerrel ültettek fát a HMDK sepsei alapszervezetének tagjai is székházuk előtt.
Ápolják a májusfaállítást hagyományát a Lipiki Magyarok Egyesületének tagjai is Brekinskán, illetve a Grubišno Polje-i Magyarok Közösségének aktivistái gerbaváci (Grbavac) székházuknál.
Ünnepélyes keretek között állítottak májusfát az Ójankováci Hagyományőrző Egyesület tagjai is székházuk udvarában.
Újbezdánban, ahol a májusfa-kitáncolás a falu legnagyobb és legszebb rendezvénye, természetesen idén is felállították a hatalmas fát, hogy a hónap végén köré gyűlve ünnepeljen a falu és a környék apraja-nagyja.
