Október 17.: a szegénység elleni küzdelem világnapja

0
6

Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét.

Majdnem száz éve már, hogy József Attila azt írta: Aki szegény, az a legszegényebb, s talán nem is gondolta akkor, hogy tömör megfogalmazása milyen időtálló és valószínűleg örök érvényű lesz. A szegénység a 21. század elején is óriási problémát jelent. Sajnos Horvátország sem kivétel. Persze az senkit sem vigasztal, hogy a szegénység világjelenség.

Az adatok azt mutatják, hogy Horvátországban a szociális segélytől függő gyermekek száma az elmúlt két évben 10%-kal nőtt. A nyugdíjasok több mint fele kevesebbet kap, mint az átlagnyugdíj. Sajnos egyre több a szegény kategóriába tartozó munkaképes korú ember is. Mert ahogy vannak újgazdagok, úgy vannak újszegények is, a dolog szépséghibája, hogy utóbbiak korántsem irigylésre méltók…

A szegények számát ugyan nem tudjuk pontosan, de egyes statisztikák szerint a világon 1,9 milliárd ember él mélyszegénységben, több mint 800 millió pedig éhezik, ebből 151 millió gyerek. A szegénység fogalma persze nem azonos a világ különböző térségeiben, hiszen bizonyosak lehetünk benne, hogy más szegénynek lenni Dél-Amerikában, mint a skandináv országokban, és megint más – mondjuk – Romániában vagy Albániában.

Ilyen adatok alapján igencsak nehéz lesz elérni a célt, hogy 2030-ra megszűnjön a Földön az éhezés.

Mindeközben a földlakó emberek száma folyamatosan nő. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának 2019 júniusában publikált jelentése szerint 2050-re a világ lakossága a jelenlegi 7,7 milliárdról 9,7 milliárdra fog gyarapodni, a 22. század elejére pedig tizenegymilliárd főnél fog tetőzni az emberi populáció, és sajnos félő, hogy a szegénység sem fog megszűnni.