A nyugat-balkáni országok államfői múlt szombati szlovéniai csúcstalálkozójukon egyetértettek abban, hogy Délkelet-Európának kulcsfontosságú szerepe van a régió stabilitásában – hangzott el a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórum utáni sajtótájékoztatón.
Borut Pahor szlovén, Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Frank-Walter Steinmeier német elnök felszólította az Európai Uniót és annak összes tagállamát, hogy ismét tűzzék napirendre Délkelet-Európa kérdését, mert a helyzet a térségben romlik, az egyre erősödő fenyegető retorika pedig aláássa stabilitását, ami hatással lehet az egész EU-ra.
Pahor szerint a tanácskozás őszinte volt, néha kicsit emelt hangnemben folyt a vita, de mivel egyértelmű az országok közötti párbeszéd hiánya, fontos volt, hogy az államfők találkoztak és beszéltek egymással.
Mint mondta: a régió stabilitása érdekében az EU-nak ismét napirendre kell tűznie a bővítési folyamatot, amelynek politikainak, nem csak technikainak kell lennie.
Pahor rámutatott, hogy az EU bővítése Nagy-Britannia európai uniós kilépése, Oroszország és Törökország viszonya és a közel-keleti helyzet miatt akadt meg. Úgy vélte: ez azonban nem ok, hogy a nyugat-balkáni országok ügye ne jelenjen meg az EU napirendjén. „Mindent meg kell tennünk a béke megőrzéséért, a biztonság és a jólét megteremtéséért” – húzta alá.
Kiemelte: azon felül, hogy az EU fontolóra veszi a balkáni kérdést, a régió országainak maguknak is sokat kell tenniük a megbékélésért, kezdve az egymás közötti tiszteletteljes párbeszéddel, amely elősegíti a barátságos együttélést.
Kolinda Grabar-Kitarović szerint az EU-nak konkrét lépéseket kell tennie a bővítési folyamatok érdekében.
A horvát államfő úgy vélte: idegen hatalmak befolyása alá került a régió azon része, ahol az EU űrt hagyott maga után. Minden országnak joga van ahhoz a szervezethez csatlakozni, amelyhez akar, de kívülálló feleknek nem szabad beleavatkozniuk, mert instabilitást okoznak – tette hozzá.
Steinmeier egyetértett szlovén és horvát kollégájával, és sürgette az EU-t, valamint a tagállamokat, hogy mutassanak nagyobb hajlandóságot a balkáni országok integrációjára. Megjegyezte: „emlékszünk még rá, mi történt a térségben a ’90-es években”.
A tanácskozáson, amelyen Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Albánia elnöke is részt vett, közös nyilatkozatot fogadtak el a felek. Ebben felhívják a régió országait, hogy tartózkodjanak a „nacionalista és uszító retorikától”. „Ehelyett az együttműködést és a párbeszédet kell szorgalmazni” – olvasható a szövegben.
Az első államfői szintű fórumot 2013-ban a szlovéniai Brdo településen tartották Francois Hollande francia köztársasági elnök részvételével.
Angela Merkel német kancellár 2014-ben Dubrovnikban, Heinz Fischer osztrák államfő 2015 nyarán a montenegrói Budvában, Joe Biden amerikai alelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig 2016-ban Zágrábban volt díszvendége a tanácskozásnak.
