Látható és hallható kisebbségek

104

A Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a múlt héten rendezte meg a Kommunikáció és nyelv 3. – Látható és hallható kisebbségek című tudományos és szakkonferenciát, melyre az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán került sor.

A konferenciát Lehocki-Samardžić Anna, az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője, a Glotta Nyelvi Intézet elnöke, illetve Leonard Pon, az eszéki Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese nyitotta meg.

Az első plenáris előadást Csermák Zoltán újságíró, a budapesti Hagyományok Háza külső munkatársa tartotta meg Kritikus nyelvelés címmel, amelyben a kritika műfaját vizsgálta széles szempontrendszer alapján, kitérve a kritikusi etika kérdéskörére is.
A második előadó Sokcsevits Dénes volt, a magyar  Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének történésze. Ő A nemzetiségi önkormányzatok és a kulturális autonómia kiépítése a magyarországi horvátoknál című előadásával áttekintést nyújtott az 1990-2019 közötti magyarországi kisebbségbarát környezet biztosította eredményekről, ugyanakkor rávilágított a fennálló rendszer hiányosságaira is.

A tudományos munka a továbbiakban szekciókban folyt, melyek közül az elsőben a fordítás témakörét járták körül. A második szekció több aspektusból vizsgálta a nyelv, az irodalom és a néprajz tudományterületének viszonyrendszerét, valamint annak a kisebbségi létben betöltött identitásmegőrző szerepét. A konferencia második napján doktorandusz hallgatók és a tanszék diákjai adtak elő a fordítástudományt és a jelenkutatást érintő témákban.

A kétnapos rendezvény folyamán látogatható volt a Szülőföld Alap és a Bellyei járás Magyar Kisebbségi Önkormányzata támogatásával 2012-ben Laskói életképek címmel létrehozott kiállítás is, a fotók a két világháború közötti és az azt követő időszakban készültek.