„Hegyen-völgyön lakodalom”

0
605
Sója Mária

Húsvéttal véget ért a böjt, melyhez valamikor szigorúan tartották magukat az emberek. Az ünnep után viszont ismét lehetett táncolni, és újra kezdődött a lagzik ideje is. A héten a lakodalmi szokásokról készítettünk egy összeállítást.

Egyre idősebb korban házasodik a lakosság, és a 21. század elején elmondható, hogy mind kevesebben alapítanak családot. Régen ez nem volt így, különösen faluhelyen következett be gyorsan a felnőtté válás. A lányok már tizenhat-tizenhét évesen eladósorba kerültek, s a fiúk is, mihelyt elérték a 18. életévüket, nősültek. Jóformán a játszókból léptek a házasságba – írja Lábadi Károly Kopács, a víz melletti falu című művében.
Régen a házasságkötés fontossága magától értetődőbb volt, a fiatalok központi kérdése volt, hogy ki lesz a párjuk, milyen lesz a frigyük, amely holtuk napjáig fog tartani.
A házasságkötés mind az egyén, mind a közösség számára kiemelkedő alkalmat jelentett a hétköznapok egyhangúságából való kilépésre, és számos szokás kapcsolódott hozzá, melyek a Magyar Katolikus Lexikon szerint az egybekelés, a házasság jelentőségét, életre szóló jellegének elmélyítését szolgálták.
Ezek közül szemezgettünk írásunkban, a teljesség igénye nélkül.
 

Szlavóniában régen a (kereszt)komák jártak hívogatni
A lakodalom közvetlen előkészületei között szerepelt a vendégek meghívása. A szlavóniai magyar településeken régen nem meghívókat küldtek, hanem néhány héttel a lakodalom előtt a komák hívták össze a családot, barátokat. Ez a szokás Kórógyon ma is él. A komák már a hívogatás előtti nap készülnek a feladatra, a lányok feldíszítik a görbebotokat, a boros üveget és a fiúk kalapját nemzeti színű szalagokkal és rozmaringgal. A komák vasárnap kora reggel indulnak, és lakodalmi nótákat énekelve egész nap járják a falut. A házaknál rímes meghívást mondanak, és tojást gyűjtenek a lakodalom előtti süteménykészítéshez.

 

Lakodalom Csúzán

 

Lakodalmi gasztronómia
A lakodalmi ételek elkészítésében a család segítségére voltak a közelebbi rokonok, akik munkájuk mellett a kalács hozzávalóival is segítették a családot. A lakodalom szakácsai fontos tisztséget töltöttek be az előkészületekben.
A hercegszőlősi Sója Mária számos lakodalomban vállalta a szakács szerepét. Elmondta, régen a lakodalom konyhai előkészületei már a hét elején elkezdődtek, ekkor kezdték sütni a tortalapokat és az aprósüteményeket. A hét közepén került sor a disznó- és csirkevágásra, ezután már disznótoros ételeket is készítettek és fogyasztottak. Sütöttek keltkalácsot a rozmaringkötőre is, a lakodalom előtti napon pedig már a salátákat, köreteket készítették, és a süteményeket darabolták fel. A nagy napon volt a legtöbb munka a konyhában, fontos volt, hogy megfelelően és időre elkészüljenek a fogások.
A lakodalmi menüből nem maradhattak ki a rétesfélék, a fő fogások pedig a becsinált leves, a paprikás, a töltött káposzta, a rántott hús, fasírt, malacpecsenye, a főtt hús és a mártások voltak. Éjféli vacsora esetén a szakácsok hajnalig is dolgoztak.
– Már a lakodalom előtti készítés is ünnepnek számított, mindenki szerette ezeket az összejöveteleket, sütési-főzési tanácsokat adtunk egymásnak, és ilyenkor azok is kibékültek, akik haragban voltak. Kár, hogy ma már nem így zajlanak az előkészületek – mondta Mariska néni.
 

A menyecsketánc
Éjfélkor az a szokás, hogy a menyasszony leveszi a fehér ruhát, s piros menyecskeruhába öltözik. Egy férfi a vendégek közül egy fazekat (vagy lábost) és egy fakanalat vesz a kezébe, hangosan többször összeüti, s közben elkiáltja magát: „Eladó a menyasszony!” Ilyenkor a vendégek sorban táncolnak az ifjú asszonnyal, de csak akkor, ha a fazékba pénzt dobnak. Amikor a férj „megunja”, hogy az asszony kézről kézre jár, „ellopja” a fazekat, odaszalad a menyecskéhez, ölbe kapja, és kiszalad vele az ajtón.
A menyecsketánc ideje alatt a násznép legény tagjai az ünnepelt házaspár udvarában rendeznek egy kis felfordulást, ennek legfontosabb kelléke a szalma, amit szétszórnak az udvarban. Ezzel a menyasszonynak adnak munkát, hogy megmutathassa, milyen jól tud takarítani. A lakodalmi szokások között egyéb tréfás dolgok is szerepelnek, amelyek a vőlegény vagy a menyasszony ellen irányulnak, például a násznép valamelyik férfitagja pótmenyasszonynak vagy pótmenyecskének öltözik.
 

Mit miért csinálnak a lakodalmakban?
Nem múlhat el a lakodalom csokordobás nélkül. A menyasszony hátat fordít a násznépnek, és a még hajadon lányok közé dobja a menyasszonyi csokrot. A hagyomány szerint az, aki elkapja, lesz a következő menyasszony. A harisnyakötő-dobás a csokordobás „párja”. A vőlegény a násznépnek háttal állva a még nőtlen férfiak közé dobja felesége harisnyakötőjét. Aki ezt elkapja, az lesz a következő vőlegény.
Az esküvői tortát az ifjú pár közösen vágja föl, és akinek a keze van felül késfogás közben, az lesz az úr a háznál. A babona szerint édesek lesznek a házas évek, ha az ifjú pár megeteti egymást egy-egy falat tortával.
A rizsszórás hagyománya Ázsiából származik. A szertartás után, amikor az ifjú pár a templomból vagy a házasságkötő teremből kilép, rizst szórnak rájuk, hogy házasságuk termékeny és gazdag legyen.
Elterjedt szokás, hogy a lakodalom alatt egy kisgyermeket ültetnek a menyasszony ölébe, ez a termékenységet jelképezi.
Az ifjú pár új lakásba költözésekor mindenképpen kell otthon lennie sónak és kenyérnek, hogy a közös életük során soha ne kelljen éhezniük.

 

{fcomments}