A koronajárvány következtében nehéz helyzetbe került a Colosseum Nagycirkusz, amely Magyarországról érkezett horvátországi turnéra tavaly tavasszal. A műsorszünet miatt hónapokig nem volt bevételük, ezért eszközeiket eladásra kínálták, és kénytelenek voltak megválni a mutatványaikban szereplő állatoktól is, hogy túléljék a nehéz időszakot.
A Colosseum cirkusz tagjaival eszéki állomása során készítettünk interjút tavaly. Nem hagytuk ki az előadásukat sem, melyre ingyenjegyet kaptunk – egy valóban nagyszerű produkcióban volt részünk.
Lélegzetelállító akrobatamutatvány, látványos fény- és tűzjáték, vidám bohócok, akik a nézőket is bevonták produkciójukba – aki ott volt, biztos nem felejtette el az estét. Az egyesület tagjaiban pedig kedves, közvetlen, barátságos embereket volt szerencsénk megismerni.
Az akkori interjú során Krai Sándortól, az egyesület vezetőjétől megtudtuk, nagy múltú magyarországi vándorcirkusz-dinasztia az övék, melynek kilencedik generációjaként folytatják a családi hagyományt, s bejárták már a balkáni országokat, de Horvátországban sem először szerepeltek. Krai Sándort családi szálak is kötik vidékünkhöz, nagyapja eszéki születésű. Az eszéki előadás után Szlavónia más településein folytatódott előadás-sorozatuk.
Sajnos, mint azt idén megtudtuk, nem alakult fényesen a cirkusz helyzete a koronajárvány miatt. Előadások híján gyorsan pénz nélkül maradtak Horvátországban, anyagi fedezet nélkül az utazás is lehetetlenné vált számukra.
Jelenleg a tengerparton próbálnak boldogulni
Jelenleg a tengerparton, kisebb utcai előadásokból próbálják megkeresni az üzemanyagra valót, hogy el tudják hagyni Dugoselo települést, ahol a csapat többi része állomásozik. Dugoseloban közben a területi vezetőséggel próbálnak megegyezésre jutni, hogy ne kelljen kifizetniük a tetemes vízszámlát, szeretnék, ha tekintettel lennének helyzetükre.
Krainé Mónikával beszéltünk telefonon, aki megosztotta velünk helyzetük alakulását tavaly ősztől mostanáig.
– Szeptemberben Zágrábba szerettünk volna bejutni, mert ott nincs állandó cirkusz, mint Budapesten, s gondoltuk, hogy lenne közönség. Az engedélyeket nagyon nehéz volt beszerezni, közben pedig a Westgate áruház jelentkezett a hirdetésünkre, hogy fogadják cirkuszunkat a komplexum parkolójában. Így szeptembertől decemberig ott tartottunk előadásokat, nekünk és az üzletnek is jó volt az együttműködés. A turnénk márciusban folytatódott volna samobori kezdéssel, amit a járványhelyzet miatt le kellett fújnunk – mondta Mónika, hozzátéve, itt kezdődtek a nehézségek.
Úgy tervezték, az előadás bevételéből utaznak tovább, így viszont mások segítségével tudtak csak tankolni, mert Samoborban nem maradhattak.
A zágrábi magyarok is a segítségükre voltak
A következő állomásuk Velika Gorica volt, ahol a városi stadion parkolójában biztosítottak számukra helyet, a járvány miatt szünetelő futballszezon kezdetéig.
– Nem gondoltuk, hogy ilyen sokáig itt kell majd lennünk. A három hónap alatt próbáltuk mindenünket eladni, hogy legyen mit ennünk, viszont nemigen vásároltak, pár, teherszállításhoz használt eszközt sikerült csak pénzzé tennünk. Időközben szezonmunkát vállaltunk, epret szedtünk, és a zágrábi magyarok is a segítségünkre voltak – mondja Mónika.
A legfájóbb az volt számukra, tette hozzá, hogy meg kellett válniuk kisállataiktól, melyeket társaikként szerettek.
– Egy szórakoztató park fogadta be jószágainkat, mert nem voltunk olyan anyagi helyzetben, hogy ellássuk őket. Most meg már úgy vagyunk vele, hogy ha ilyen nehéz helyzetben segítettek rajtunk és az állatokon is, akkor már nekik adományoznánk végleg, mi pedig majd kitalálunk valami új előadást az állatok nélkül – panaszolta. Elérzékenyülve tette hozzá, nem tudja, mi lesz cirkuszuk sorsa, ami az életet jelenti számukra.
Horvátországban boldogulnának
Férje, Sándor céget nyitott Horvátországban, hogy tovább működhessenek, de egyelőre a járványhelyzet miatt erre nincs módjuk. Ha volna is előadásuk, nem lenne elegendő látogatója, amiből kifizethetik a helyet, a vizet, az áramot, a nyolctagú (négy felnőtt és négy gyerek) csapat fenntartását.
Horvátországban szeretnének boldogulni, egyelőre azonban a holtponton vannak, melyből igyekeznek kilábalni.
– Azért utaztunk le a tengerre, mert bíztunk benne, hogy a turisták körében lesz érdeklődés előadásaink iránt, azonban nem kaptunk választ a hirdetésekre. A zágrábi Kulturális Minisztériumhoz is fordultunk segítségért, miután tudomást szereztünk róla, hogy támogatja a kultúrát és művészetet. Azt a választ kaptuk tőlük, a cirkusz nem művészet – mondta Mónika.
Most minden segítség jól jön számukra, így kedves olvasóinkat is arra kérjük, aki teheti, támogassa a Colosseum Nagycirkusz csapatát, hogy sikerüljön egyről a kettőre jutniuk ebben a nehéz időben, és örülhessünk még nekik, ha porondra lépnek a tengerparton, Szlavóniában, vagy akár Eszéken is.
