A vadak a gazdaságokban és a vadásztársaságoknak is kárt okoznak

1130
vadkar-a-kukoricaban

A takarmánynövények érésekor a vadon élő állatok aktivitása is nő a termőföldeken, ezzel kisebb-nagyobb károkat okoznak a gazdaságokban. Nemcsak a gazdáknak okoznak bosszúságot, hanem a vadászoknak is, ugyanis a károkért az adott településen működő vadásztársaság felel.

A vadak táplálkozásuk, mozgásuk és búvóhelyük készítése során megsértik a megművelt területeket is, ezzel károsítva a termelőket. A károk lehetnek jelentéktelenek és nagy horderejűek is.
A nálunk előforduló károkat okozó vadak közé tartozik a vaddisznó, az őz, de az apróvadak is bosszúságot okozhatnak a gazdáknak. A mezei nyúl a faiskolákat, gyümölcsfa-telepítéseket sértheti meg. Megrágja az idősebb fák hajtásait, rügyeit, kérgét. A fácán különösen a búza-, kukorica-, bab- és borsóvetéseket bántja a vetés után kb. 3 hétig. A madarak lecsípik a csíranövények csúcsát, de ki is húzogathatják a csírázó növényeket a talajból.
A vaddisznó élelemszűke esetén keresi fel az ember által hasznosított területeket. Megdézsmálja a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, érésben lévő kalászosokat, de azzal is jelentős kárt okoz, ha átcsörtet a területen, mert kitöri, tapossa a növényeket.
A szarvas főként zöld részeket, télen azonban rügyeket, hajtásokat, vesszőket és vékonyabb ágakat (gallyakat), sőt fakérget fogyaszt. Patáival földalatti növényrészeket is ki tud kaparni, a gyümölcshusángokat megroppantja, lekopasztja a búza- és rozskalászt. Rágáskáránál súlyosabb az általa okozott taposási kár.
Az őzbak növésben lévő agancsával a gyümölcsfák törzsén okoz sérüléseket.

vadkar-hugyik_imreHugyik Imre erdődi (Erdut) gazdának már többfajta vaddal is meggyűlt a baja. Elmondta, a gyümölcsösben az őzek mellett a vadnyulak is okoztak már károkat, de a legnagyobb problémát a vaddisznók jelentik.
– A mindenevő nagyvadak már megjelentek a kukoricában, de éppúgy megdézsmálják a szőlőt, a napraforgót és a lédús takarmányrépát is. Egyenként vagy csapatostul jönnek, és a csörtetésükkel is nagy kárt okoznak, letörik, tapossák a növényt – mondja Hugyik Imre.
Elmondta, hogy vidékükön a Duna vízszintjének emelkedésével növekszik a vadkár mértéke, mert a duzzadó folyó a vadakat az erdőből a megművelt területekre űzi. Imre gazda szerencsére idén még nem tapasztalt számottevő károkat, így egyelőre védekeznie sem kellett ellenük. 

 

A vadak elleni védekezésre használható eszközök nem nyújtanak tartós védelmet
A vadkárok ellen többféle (költséges) eszközzel védekezhetnek a gazdák: elektromos vadelhárító kerítéssel (villanypásztor), gázágyúval, szaghatáson alapuló vadriasztó szerekkel, de ezek közül egyik sem biztosít tartós védelmet.

vadkar-lazar_szilard1Lázár Szilárd várdaróci gazdálkodó és a helyi vadásztársaság tagja szerint az lenne a leghatásosabb, ha az állam engedélyezné, hogy több vadat lőhessenek ki. A várdaróci vadásztársaság évente 30 vaddisznót és 14 szarvast lőhet ki, ezzel a mennyiséggel viszont nem tudják kellőképpen megritkítani az elszaporodott vadállományt.
– Úgy védekezünk, ahogy tudunk. Időnként kutyákkal hajtjuk a vadakat, ezzel a módszerrel néhány napig távol tarthatjuk őket, utána azonban visszajönnek, és kezdődik az egész elölről – mondta Lázár Szilárd.
A Kopácsi-réthez közeli területeken elszaporodott vadak miatt a károk gyakoribbá váltak, ez ellen nem nyújt védelmet a Horvát Erdők által állított kerítés sem, amelyet az állatok könnyen kilyukasztanak.
Vadkárok voltak és lesznek, ezt a problémát, úgy tűnik, nem tudják megoldani sem a gazdák, sem a vadászok, hiszen az ember és a vad élőhelye átfedik egymást. Mint minden élőlénynek, a vadnak is megvan az életvitele – táplálkozik, szaporodik -, ami az általa használt területeken károkat okoz, vagyis az erdőkben és a megművelt földeken is.
– TATAI Igor