Kiskőszeg/Batina – Sipos Krisztina, aki a jogi kar végzős hallgatója, a pályázatírás terén is gyakorlatot szerzett. Diplomáját szeretné honosítani, és tudását, tapasztalatait a horvátországi magyarság szolgálatába állítani.
A kiskőszegi Sipos Krisztinának már gyerekkorában is fejlett volt az igazságérzete, így teljesen logikus választás volt részéről a jogi pálya. Már kisdiák és gimnazista korában is élt benne a vágy, hogy kiemelkedjen környezetéből. Erős akarata és szorgalma lehetővé tette számára, hogy „átugorva” a nulladik évfolyamot, bejusson a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, a nemzetközi jogi szakra. Sokan szerették volna eltántorítani döntésétől, de ő hajthatatlan volt. Igaz, ő is eljátszott a gondolattal, mi lenne, ha a pszichológiát vagy a marketinget választaná, de eredeti elhatározása erősebbnek bizonyult. Büszkeséggel töltötte el, hogy felvették, ráadásul több ponttal „túlszárnyalta” a határt. Aztán persze nagyon sok nehézséggel kellett szembesülnie. Sokszor úgy érezte, jobb lett volna valamilyen könnyebb szakot választania, de tudta, hogy ez az, ami igazán érdekli, és ki kell tartania.
A pályázatírásban is értékes tapasztalatokat szerzett
Úgy gondolja, hogy a nemzetközi jog és az európai uniós jog hozzásegítheti ahhoz, hogy amikor hazatér, itthon is gyakorolhassa majd szakmáját valamilyen formában. Azt már az elején is tudta, hogy a nemzetközi joggal szeretne foglalkozni, de tanulmányai közben egyre inkább felkeltette az érdeklődését az eu-s jog is. Szakdolgozatát is e témában írta, az enklávék kérdését járta körül, Kengyia nemzetközi jogi helyzetét tanulmányozta. A „háttérben” mindig ott volt egy másik terület is, ami érdekelte: a pályázatírás és a menedzsment. Hallgatott ezekkel kapcsolatos előadásokat, tanulmányozott pályázatokat, ám az igazi lehetőség idén érkezett el: egy pályázatíró cégnél próbálhatta ki magát. Idén januárban kezdte a gyakorlatot, majd utána a munkát. Egy nagyon intenzív, egy hónapos időszak következett: IPA-pályázatokat kellett készíteni Horvátország és Magyarország viszonylatában. Ennek a munkalehetőségnek köszönhetően már most sok tapasztalatra tett szert. Azóta is jól érzi magát ebben a munkakörben. Élvezi, hogy nem monoton a munka, hogy nem csupán a számítógép előtt kell ülni, hanem kapcsolatot tartanak a partnerekkel, megbeszélésekre járnak, koordinálják az eseményeket. A pályázatbeadási időszak húzós volt, előfordult, hogy a hétvége és az este is ráment, de az, hogy kedvező elbírálásban részesüljenek a pályázatok, minden fáradságot megér, hiszen az itthoni magyar szervezetek is haszonélvezői lehetnek a dolognak.
Itthon szeretne érvényesülni
Jelenlegi munkájához a jogász szakma is kötődik, igaz, nem szorosan, de a szerződések írásánál, a közbeszerzési eljárásoknál a jogszabályi háttér nem mellőzhető. A jövőt illetően mindenképpen az a célja, hogy itthon is hasznosíthassa tudását, tapasztalatait, hogy ha közvetett módon is, de segíthessen a horvátországi magyar fiataloknak, a vidéken élő embereknek. Úgy látja, hogy az a terület, amelyen most dolgozik, leendő tervei szempontjából is hasznos számára.
