A leghosszabb sztrájk és a leghosszabb lista?

56

Harminchat nap után végre befejeződött az oktatási dolgozók sztrájkja, miután a szakszervezeteknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk hétfőn a kormánnyal a bérek emeléséről.

Az oktatási dolgozók megkapják a fizetésüket a sztrájk idejére is, ugyanakkor be kell pótolniuk azokat a napokat, amelyeken nem tanítottak. Korábbi hírek szerint nem lesz tavaszi szünet az iskolákban, a tanévet is meghosszabbítják, hogy az elmaradt órákat be tudják pótolni a pedagógusok.

„Ez a kompromisszumos megoldás a gyerekek, a szülők és az ország normális működését szolgálja” – nyilatkozta a kormányfő.

Friss hír, és ide kívánkozik, hogy a diákok tudását vizsgáló PISA-teszten a horvátországi tanulók ismét átlag alatt teljesítettek, a 79 országot tartalmazó listán Horvátország a 40. 

Közben a pedagógusok „sikerén” fellelkesülve más szakszervezetek is benyújtották igényeiket.

Hamarosan kiderül, hogy december 22-én ki mindenki indul a hetedik államfőválasztáson.  Hogy pontosan hány ellenjelöltje lesz Kolinda asszonynak, azt lapzártánk idején még nem lehetett tudni, mert kedd éjfélig lehetett beadni a jelöléseket, amelyhez legalább 10 ezer támogató aláírásra van szükség. Eddig a médiában 14-15 jelöltről beszéltek, ami a független Horvátország eddigi történetében a legtöbb lenne. 2005-ben 13 jelölt volt, de négy évvel később is 12-en indultak az államfői posztért.

Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2020. január 5-ére írták ki.

Az eddigi hat választáson négy politikusnak állt a zászló. Az első államfő, Franjo Tuđman kétszer is az első fordulóban nyert, a többiek azonban csak a második körben biztosították be győzelmüket. Legtovább Stjepan Mesić elnökösködött, tíz évig vezette az országot. A harmadik elnöknek, Ivo Josipovićnak már nem sikerült megismételnie elődje bravúrját. A negyedik Kolinda Grabar-Kitarović, és ő az első nő ezen a tisztségen, az előrejelzések szerint pedig esélyes egy újabb mandátumra.