A döntés ismét a mi kezünkben lesz május 31-én!

207

 

A horvát parlament 2002-ben fogadta el a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt, amely abban a pillanatban talán Európa egyik legjobb ilyen jellegű törvénye volt. 2003-ban meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok, tanácsok. Már háromszor választhattunk. A sorrendben negyedik kisebbségi önkormányzati választásokat pedig a hét végén, május 31-én tartják.
A HMDK az alaptevékenysége mellett mindig is a hangsúlyt az aktualitásokra helyezte, így megalakulása éveiben a háború által szétszakított nemzetrészek közötti kapcsolattartásra, az egyénileg rászorultak megsegítésére, majd Horvátország nemzetközi elfogadtatására, ma viszont a törvény által biztosított jogok maradéktalan érvényesítésén és közösségként való megmaradásunkon dolgozik.
Az elmúlt évek során is soha nem saját magának építkezett, hanem az egész magyar közösség érdekében, ezért történhetett meg az is, hogy húsz évig nem volt saját székháza. Mert fontosabbnak tartotta, hogy a falvainkban élőknek legyen hol rendezvényeket, lakodalmakat és bálokat tartaniuk, hogy felújítsa a közösségi épületeket, templomokat, iskolákat.
Sokat tett azért, hogy megindulhasson a békés reintegráció után a magyar oktatás, és kezdeményezése, lobbizása, utánajárása nélkül nem jöhetett volna létre az eszéki magyar iskolaközpont. A hitélet, az anyanyelven folyó vallásgyakorlás lehetőségének a megteremtése terén is elévülhetetlenek az érdemei. Elsőként a Kárpát-medencében hívta fel a figyelmet arra, hogy a hitélet és az oktatás mellett a gazdasági érvényesülés is meghatározó pillére magyarságunk megmaradásának, függetlenül attól, hogy hol kerültek kisebbségbe.
A közösségi érdekeket tartják/tartották szem előtt mindazok is, akik a HMDK soraiból a kisebbségünket képviselik a megyékben, városokban és járásokban.
A kemény és kitartó munkával  számos olyan dolgot sikerült kieszközölni, amelyeket ma már természetesnek veszünk. Bizonyára olvasóink közül is emlékeznek sokan arra, milyen nehézségekbe ütközött kezdetben a pélmonostori rendőrkapitányságon a kétnyelvű személyi igazolvány kérelmezése. De ugyanilyen, egyébként szélmalomharcnak tűnő csatákat vívtak kisebbségi testületeink a kétnyelvű táblákért is. A legnagyobb csatát a Hercegszőlősi járásban nyerték meg, ahol a magyar nemzetiségű elöljárónál hosszú évek után sikerült elérni, hogy a helységnévtáblákra anyanyelvünkön is kiírják a járási központ nevét. Az Andócsi János vezette megyei kisebbségi tanács eszközölte ki például azt, hogy a magyarországi fellépésre utazó tánccsoportjainknak ne jelentsen problémát a népviseletek miatt a határátlépés.
De ugyancsak a HMDK-s darázsi járási magyar és a megyei magyar kisebbségi önkormányzat és annak tagjai tettek meg mindent a kengyiai magyarok ügyében, hogy a Vajdaságban, a Horvátországtól egy országhatárral is elválasztott területen, de mégis horvát állampolgárként élő magyar embereknek megkönnyítsék az életét. Akiknek az orvosi ellátása vagy a postához, a nyugdíjakhoz való hozzájutása is akadályokba ütközött kezdetben. Ezek az emberek csak a kisebbségi önkormányzatnak, illetve egyes tagjaiknak köszönhették, hogy életkörülményeik némileg javultak.
Az említetteken túl is számos ügyben sikerült magyarságunk jogait érvényesíteni, de sok csatát kell még megvívni a jövőben is. 
A döntés most ismét a mi kezünkben lesz.