A csúzai Ódri László mindig is imádta a sportot. Saját bevallása szerint már kisgyerekként is több időt töltött a focipályán, mint otthon. Gondtalan éveit azonban megzavarta súlyos betegsége, melyből részben a sportnak köszönhetően épült fel.
Ódri László, vagy miként szülőfalujában ismerik, Lacika rendszeres látogatója a falu focipályájának, ahova gyakorolni jár. Naponta akár több órát is a pályán tölt, de nem a labdát rúgja, annál különlegesebb sportot választott, mégpedig az utcai akrobatikát. A 22 éves csúzai fiú kézen jár, cigánykerekezik, szaltót ugrik, sőt, ha úgy tartja kedve, még fejre is áll. A ritka sportot nem véletlenül választotta, orvosai tanácsára olyan kihívást keresett, ami sok kitartást és koncentrációt igényel, és ami tudja motiválni. Utóbbira azért is szükség volt, mert 14 éves korában agydaganatot diagnosztizáltak nála.
– Mindig is sokat sportoltam, örökmozgó gyerek vagyok. Amikor az orvosok nyolc évvel ezelőtt agydaganatot diagnosztizáltak, nagyon megijedtem, főként azért, mert egy nagyon kockázatos, életmentő műtéten kellett átesnem. Az orvosok azt mondták, hogy csak 50 százalékosak a túlélési esélyeim. Az operáció sikerült, ám a felépülés hosszú ideig tartott. Ekkor javasolták azt az orvosok, hogy keressek egy olyan hobbit, ami leköt, motivál és ugyanakkor erősít is, mert a daganat bármikor kiújulhat, és erős szervezetre van szükség ahhoz, hogy ismét legyőzzem. Ekkor döntöttem el, hogy akrobatikával fogok foglalkozni – mondta Lacika, aki később a sikeres műtét emlékére egy őrangyalt tetováltatott a hátára.
Az ifjú tornász a kézenállást édesapjától tanulta, de ahhoz, hogy ilyen jól menjen neki, mint most, rengeteg gyakorlásra volt szükség. Mint elmondta, sokszor furcsán néztek rá az emberek, amikor meglátták, hogy mit csinál, de mára már inkább elismerő pillantásokat kap. A kézenállás viszont csak a kezdet volt, mára az internetnek hála számos olyan gyakorlatot meg tudott tanulni, amiről azelőtt nem is hallott.
– Az akrobatika nagy segítség volt számomra abban, hogy túltegyem magam a történteken, hiszen mindennap többet és többet akar az ember. Nagyon szeretem feszegetni a határaim – mondja Lacika, aki ezúton is azt szeretné üzenni mindenkinek, hogy kitartással életünk legnehezebb időszakait is szebbé, jobbá tudjuk tenni, csak nem szabad feladnunk.