Weiner Sennyey Tibor előadása az Arthában

0
132

Október 16-án került sor a csúzai Artha könyvklub megnyitójára, melyet Weiner Sennyey Tibor magyarországi író, költő is megtisztelt jelenlétével. Írói munkájáról, Hamvas Béláról, a méhészetről, Horvátországhoz való kötődéséről is mesélt nekünk.

Nyár elején írtunk az Artháról, a csúzai közösségi helyről, melyet Juhász Annamária nyitott meg, elsősorban abból a célból, hogy itt tarthassa jógaóráit, de egyéb előadások, programok szervezésének az ötlete is felmerült már az elején is. Ezek közé tartozik a könyvklub is, melynek megnyitójára október 16-án került sor.

A megnyitó résztvevőit az a megtiszteltetés érte, hogy Weiner Sennyey Tibor írót, költőt, a Drót irodalmi portál főszerkesztőjét köszönthettük köreinkben.

Weiner Sennyey Tibor meghívásunknak eleget téve a magyarországi Szentendréről érkezett kis közösségünkbe harmadmagával, hogy előadást tartson mindarról, amivel foglalkozik: írói munkásságáról, melyben kiemelkedő szerepet kap Hamvas Béla; a méhészet ősi mesterségéről, amit maga is űz párjával együtt Szentendrén; horvátországi kapcsolatairól, mert a Drávaszögben ugyan most járt először, a tengerparton hosszú évek óta dolgozik együtt és ápol baráti kapcsolatot ottani művészekkel, költőkkel; és persze a költészetről, így néhány versét is megosztotta velünk.

Mint előadása elején mondta, elsősorban a tengerpart, a szigetvilág felé vonzódnak párjával, Virággal. Együtt kezdték szervezni Maja Klarić horvátországi költővel és más művészekkel az Erdei Költők (Šumski pjesnici) nevű költészeti fesztivált az isztriai Grožnjan közelében. Amikor idén nyáron felvettük velük a kapcsolatot, Krapanj szigetén voltak egy művésztelepen.

Mi a Drót nevű internetes alkotói portálon találkoztunk először Weiner Sennyey Tibor nevével, esszéivel. A polaroidfotózással kapcsolatos esszéje hozta meg számomra a kedvet, hogy a fényképezés ezen formájában is kipróbáljam magam. Írásainak gyakori témája Hamvas Béla, Szepes Mária, Weöres Sándor, azok a szerzők, akik egyetemes szellemiségükkel ránk is nagy hatást gyakoroltak.

Hatalmas öröm volt számunkra, hogy elfogadták meghívásunkat könyvklubunk megnyitójára.

– Weiner Sennyey Tibor elhozta nekünk néhány könyvét, többek közt a Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve című esszékötetet, melyben 21. századi magyar költőként megfogalmazza, mit gondol a nagy, 20. századi gondolkodóról. Hamvas Béla kapcsán elsősorban Az öt géniusz földjéről mesélt nekünk. Hamvas e fontos művében a Kárpát-medencét öt nagy „géniuszra” osztja, melyeket más és más szellemiség, hangulat jellemez. Az öt géniuszt olvasva nemzeti önismeretünket fejleszthetjük, egyrészt azáltal, hogy jobban megismerjük saját géniuszunkat, másrészt mindannyiunkban megvan az erdélyi, az északi, déli, nyugati vagy a keleti géniusz, melyeket harmonizálni kell ahelyett, hogy a szélsőségek felé tolnánk, így érhető el az egység, a rend – fejtette ki Juhász Annamária

– Hamvast olvasni hazafias kötelességünk, azon keresztül érthetjük meg a huszadik századot, szüleinket és nagyszüleinket, illetve azt, hogy hogyan él a Kárpát-medencében a magyar közösség jelenleg. A másik nagy Hamvas-művel, s Scientia sacraval kapcsolatban elmondható, hogy az író a világvallásokról úgy beszél, mintha ezek mind egy „kerék küllői lennének”, s a szélsőséges gondolkodás eltávolít a központtól, míg ha jobban elmélyülsz, a belső megélésre figyelsz, akkor felismered, minden világvallás egy tőből fakad. Ezt nevezi Hamvas hagyománynak. A hagyomány, tehát minden vallás és kultúra ugyanarról beszél: emberek vagyunk, születünk, élünk, meghalunk, és a köztes időt valami értelmes dologgal kéne egyrészt kitölteni, másrészt van valami metafizikai tapasztalat, ami több az anyagi világnál – mondta előadásában többek között Weiner Sennyey.

– A legfontosabb, hogy jól érezzem magam abban, amit csinálok – állítja. Számára például ilyen a méhészet. Mint mondja, míg az emberiség kultúrtörténetében, nagy vallásaiban a kígyó többnyire negatív, addig a méh minden kultúrában pozitív „szereplő”. Hogy miért, azt csak most, a 21. században értjük igazán – világított rá –, amikor ilyen komoly ökológiai krízisekkel állunk szemben.

A méhek egyetemes szerepén túl arról is beszélt, mit jelent saját maga számára ez a tevékenység. A méhes, melyről Hamvas így ír: „nem egyéb, mint a kinyilatkoztatás alkalmazása”, meditációs tér számára, akárcsak a kert, amit szintén előszeretettel gondoznak párjával szentendrei otthonukban. Számunkra pedig, akik végighallgattuk őt, legalább ennyire fontos a vidék, a Drávaszög, a múltunk, éppen ezért éreztük közel magunkhoz Weiner Sennyey Tibor előadását.

Vendégeinknek viszonzásul mi is megmutattuk Baranyánkat a kopácsi Szakadástól a vörösmarti szurdokokig és tovább. Kiskőszegen Juhász Bálint és felesége, Gabriella végigvezettek bennünket a land art-alkotásokat rejtő Elveszett szurdokok túraúton, bemutattuk nekik gasztronómiánkat, a halpaprikást és a csíptetős pontyot, Csúzán jóféle Kováts-borokat kóstoltunk, és beszélgettünk, tanultunk egymástól.