Ünnepi műsorral tisztelegtünk a magyar kultúra előtt

Hárman részesültek Ács Gedeon Életműdíjban

0
163

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) idén Bellyén tartotta magyar kultúra napi központi ünnepségét. Ezen a rendezvényen adták át a HMDK által alapított kitüntetéseket is. Ács Gedeon Életműdíjban részesült De Blasio Antonio, Magyar József és Pasza Árpád.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük, méghozzá január 22-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be  Himnusz című költeményét Szatmárcsekén.

Nem véletlen, hogy értékeink, kincseink közül éppen nemzeti himnuszunk születése vált a magyar kultúra ünnepévé. Ilyen himnuszt egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyent nekünk hagyott örökül szatmárcsekei magányában a 33 éves Kölcsey. A reformkor egyik legnagyobb költője versének eredetileg hosszabb címet adott: Hymnus – A magyar nép zivataros századaiból, mely vers nemzeti himnuszunkká, azaz egy közösség identitását kifejező énekké vált, s amelyet minden magyar ember elérzékenyülve és mélységes, szent áhítattal hallgat. Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót vagy más történelmi hőst. Európában talán egyedülálló módon ez egy közbenjáró imádság: „Isten, áldd meg a magyart!”  Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép imádsága a magyarok megtartó Istenéhez.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége szervezésében évről évre ünnepi műsorra kerül sor. Tavalyelőtt rendhagyó módon egy színházi előadással ajándékozta meg nemzettársainkat ebből az alkalomból, tavaly pedig a horvátországi magyar általános iskolásokkal közösen rendezte meg a magyar kultúrát köszöntő műsorát.

A HMDK a magyar kultúra ápolását, a fiatalok által való élővé tételét kulcsfontosságúnak tartja, ezért idén a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ diákjait kérték föl az ünnepi közreműködésre, akik különböző művészeti ágakban jeleskedve tisztelegtek népi/nemzeti kultúránk előtt. Kölcsey Ferenc Himnuszát Pozsár Edina, Vörösmarty Mihály Szózatát Dankos Dorina tolmácsolásában hallhatta a közönség, felkészítő tanáruk Ferenczi Nikolett, akinek a vezetésével működik a Dörömb Gyermekszínjátszó Csoport is, amelynek az eszéki magyar iskolaközpont tanulói mellett laskói és vörösmarti diákok is tagjai, ők a Kőmíves Kelemenné című népballada feldolgozásával mutatkoztak be. A népdalokat Veres Mária tanárnő felkészítésével Csifári Zsófi adta elő. A közös műsorban az Alfalusi Vegyes Kar, a Sepsei Nédpalkör és Bicó János vett részt.

Jankovics Róbert, a HMDK elnöke magyar kultúránk megtartásának, ápolásának a fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében, valamint azt mondta, ne feledjük, mindannyiunknak tennünk kell azért, hogy magyar közösségeinkben a jövőben is ünnep lehessen kultúránk napja.

– És számunkra mindaddig ünnep lesz, míg lesznek olyanok, akik eléneklik nemzeti himnuszunkat, akik ilyen csodálatosan tolmácsolnak egy költeményt, adnak elő egy dalt magyarul – mondta.

Átadták az Ács Gedeon Életműdíjakat

Legutóbbi elnökségi ülésén a szervezet vezetősége úgy döntött, hogy az idei évben a horvátországi magyarság sokéves barátját és támogatóját, Magyar József zágrábi magyar nagykövetet, De Blasio Antonio volt eszéki magyar főkonzult és a HMDK első, egy évtizede tiszteletbeli elnökét, Pasza Árpádot tünteti ki Ács Gedeon Életműdíjjal.

A méltatások után Jankovics Róbert nyújtotta át a díjazottaknak a plakettet Ács Gedeon arcmásával.

A jeles rendezvényen többek között jelen volt Pacsay-Tomassich Orsolya, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, akik az ilyen ünnepek jelentőségét hangsúlyozták, és mint mondták, az ilyen pillanatok azért is fontosak, mert tovább erősítenek bennünket.

A rendezvényen a három díjazottról az alábbi laudációk hangzottak el:

Magyar József Zoltán

Nagykanizsán született 1967-ben. Végzettsége szerint középiskolai tanár, diplomáját a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerezte történelem – horvát-szerb nyelv és irodalom szakon.
Szakmai pályafutása 1993-ban kezdődött a magyar külügyminisztériumban szerb, macedón és horvát referensként, Horvátországban pedig 1995-ben, amikor a zágrábi magyar nagykövetség konzulja lesz. Ezt a pozíciót 1999-ig tölti be. Majd három éven keresztül a budapesti külügyminisztériumban dolgozik szerb, bosznia-hercegovinai, horvát és szlovén referensként. Szakmai tapasztalatait elismerve 2002-ben őt nevezik ki az eszéki magyar főkonzulátus élére, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyitott meg. 2006-ban aztán az MSZP-SZDSZ-kormány bezáratta a külképviseletet. Tették ezt annak ellenére, hogy Magyar József vezetésével jelentős szerepet játszott magyarságunk életében, számos kulturális, tudományos előadással és programmal gazdagította a térség kulturális életét, valamint nagymértékben növelte tekintélyünket és súlyunkat is a többségi nemzet szemében. Horvátországba 2008-ban tér vissza ismét, amikor a zágrábi magyar nagykövetség első beosztottjaként dolgozik 2012-ig, majd 2015-től kinevezik a zágrábi külképviselet élére.
Magyar József úr az elmúlt húsz-egynéhány évben rendkívül szoros partneri és baráti kapcsolatot alakított ki a horvátországi magyar közélet képviselőivel. Nemcsak ismeri, hanem át is érzi helyzetünket, gondjainkat, az ezekhez való hozzáállását nagyra értékeljük.

De Blasio Antonio

Pécsett született 1955-ben.

Egész élete Pécshez kötődik, általános és középiskolai tanulmányait is ott végezte. A gimnázium után pedagógus szeretett volna lenni, ezért felvételizett a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz–angol általános iskolai tanár szakára, majd ezt követően a Szegedi Tudományegyetem angol szakára, ahol 1984-ben szerzett középiskolai tanári diplomát.
Posztgraduális menedzsmenttanulmányait az 1990-es évek elején az Egyesült Államokban, valamint Angliában végezte.
A rendszerváltás idején kezdett el aktívan foglalkozni a helyi politikával, a pécsi Fidesz alapító tagja. Az 1990-es önkormányzati választásokon mandátumot szerzett a Pécs városi képviselőtestületben. 1995-től a Baranya Megyei Közgyűlés tagja, majd 1998-tól két cikluson át újból önkormányzati képviselő.
2006-ban került Brüsszelbe. Európai parlamenti képviselői tapasztalatait később eszéki főkonzulként is hasznosítani tudta. 2013-ban lett Magyarország eszéki főkonzulátusának első embere, és hat éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget.
Megbízatását küldetésnek érezte, egyik fő feladatának pedig a horvátországi magyarság egységének a megvalósítását tekintette. Számos gazdasági és kulturális rendezvény, találkozó szervezője, kezdeményezője volt. Civil szervezeteinkkel együttműködve több közös programot is tető alá hozott. A magyar értékek bemutatása és megismertetése mellett azt is fontosnak tartotta, hogy összehozza a horvát és magyar potenciális partnereket, erre több alkalmat is létesített. Helyi partnerszervezetekkel közösen elindította az ösztöndíj-támogatást, amellyel az a cél, hogy a támogatott fiatalok itthon, szülőföldjükön erősítsék a magyarságot, hiszen közös érdek, hogy minél több olyan magyarul tudó szakember kerüljön ki a főiskolákról, egyetemekről, akik Horvátországban szeretnének boldogulni, munkát találni és családot alapítani.

Pasza Árpád

1950-ben született Csúzán. Általános iskolába szülőfalujában és Vörösmarton járt, Szabadkán érettségizett. Magyartanári oklevelet a budapesti ELTE-n szerzett.
Tanári pályája 1975-ben indult a pélmonostori középiskolai központban, ahol 1999-ig dolgozott, majd nyugdíjazásáig, 2014-ig a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ magyartanáraként tevékenykedett. Csúzán a helyi művelődési egyesület elnöke, a szomszédos Vörösmarton létrehozott ifjúsági irodalmi egyesület műsorainak rendezője. Közéleti szerepet is vállalt, 1979-től két cikluson keresztül volt a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, jogutódjának, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének egyik alapítója, 2010-ig elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1993-tól 2003-ig a magyar oktatási tárca által működtetett oktatási tanács, valamint ösztöndíjtanács tagja, a horvát országos pedagógiai intézet által 2006-ban létrehozott szakmai testület, a magyar szakos tanárok megyei szaktanácsának elnöke. A horvátországi magyar oktatással és ösztöndíj-politikával kapcsolatos írásai a Horvátországi Magyarok Szövetsége évkönyveiben 1979 és 1991 között jelentek meg. Szerkesztője a Csúzai Füzeteknek, Csúza könyvének. Főszerkesztője, majd később lektora az Új Magyar Képes Újságnak.

A horvátországi magyarság közösségként való fennmaradása érdekében végzett több évtizedes áldozatos oktató-nevelő és közéleti tevékenysége elismeréseként 2011 március idusán Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A kitüntetésre Martonyi János külügyminiszter terjesztette fel. A díjat szűkebb körben, baráti társaságban, illetve HMDK-aktivisták körében egy kisebb ünnepség keretében vette át a zágrábi magyar külképviselet első emberétől, dr. Iván Gábortól.
Politikával ugyan kénytelen volt foglalkozni, de sosem érezte azt, hogy a legmagasabb szinten kellene művelnie; nem vágyott a parlamentbe, sem egyéb magas pozícióba. Válságos időkben állt a horvátországi magyarok önszerveződésének, a HMDK-nak az élére, és nyújtott felelős vezetői teljesítményt.
Akik jól ismerik, tudják, hogy ezt a díjat emberi kvalitásai okán is megérdemli. Magas elvárások jellemzik, elsősorban önmagával szemben. Önzetlen segítő akkor is, ha ehhez saját dolgait kell háttérbe szorítania.