Ülésezett a MÁÉRT

0
18
Budapest, 2019. november 15. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, k) beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2019. november 15-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2), Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos (b), Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (j2) és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

November 15-én tartotta soros ülését az összmagyarság egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).
– A MÁÉRT újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz hogy a testület az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz. Az ülésen a horvátországi magyarságot Jankovics Róbert és Andócsi János, a HMDK elnöke és alelnöke képviselték.

A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök bevezető előadásában.

A kormányfő arról is szólt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.

Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak, valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.

A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

Semjén Zsolt kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak” tartotta.

Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia. Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.

Jankovics: A fő célunk a következő időszakban megerősíteni intézményeinket

– A MÁÉRT a külhoni legitim magyar szervezetek fóruma. Ez a tanácskozás minden évben alkalmat ad arra, hogy rögzítsük, hol tart a többi külhoni régió, mi a magyar kormány, valamint a magyarországi politikai pártok véleménye a velünk kapcsolatos kérdésekről, de egyben alkalom arra is, hogy beszámoljunk közösségünk aktuális helyzetéről. Nekem is lehetőségem volt erre, éltem is vele, valamint ismételten megköszöntem a sokrétű és nagyszerű támogatást, amelyet közösségünk a magyar kormánytól kap. A fő célunk a következő időszakban megerősíteni intézményeinket, ebben kértem a MÁÉRT támogatását – nyilatkozta lapunknak Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.

A Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülése a Várkert Bazárban
A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következő elvekben és célokban állapodtak meg Horvátország, a horvátországi magyarság tekintetében:

– Elégedettségüket fejezik ki, hogy a Horvát Kormány által 2017. augusztus 24-én elfogadott Nemzeti Kisebbségi Operatív Programnak a horvátországi magyarságra vonatkozó célkitűzései megfelelő ütemben és tartalommal valósulnak meg, amelyeknek köszönhetően a horvátországi magyarság számos közösségi épülettel gazdagodott, valamint számos korábbi közösségi tér újulhatott meg;
– üdvözlik, hogy húszéves várakozás után megépült a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ középiskolai kollégiuma, amely nagymértékben hozzájárul majd a szórványban élő horvátországi magyar fiatalok anyanyelvi neveléséhez, ezáltal identitásuk megerősödéséhez, valamint a horvátországi magyar közoktatás színvonalának emeléséhez;
– örömüket fejezik ki, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájában foglalt célkitűzések szerint a horvátországi magyarság vállalkozásfejlesztési projektjei is megvalósulhatnak; szorgalmazzák a horvátországi magyar közösség további gazdasági megerősítését;
– üdvözlik A horvátországi magyarság népesedési, társadalmi és gazdasági helyzete napjainkban című tanulmányban rögzített javaslatok alapján megtett lépéseket a horvátországi magyarság intézményeinek fejlesztése tekintetében.