Harmadik alkalommal telt meg versekkel, zenével és tartalmas beszélgetésekkel a csúzai Kisotthon „udvara” múlt szombaton. A Szabadégnek „keresztelt” költőtalálkozón magyarországi és itthoni versírók olvasták fel műveiket, a programot borkóstoló, képzőművészeti kiállítás és élő zene tette teljessé.
A három évvel ezelőtt útjára indított Szabadég bizonyára hagyománnyá válik Csúzán. A rendezvény helyszíne ezúttal is a Kisotthon volt, a Tatai Igor kollégánk és felesége, Juhász Anna által megálmodott különleges közösségi tér, ahol a természet közelsége és a családias légkör ideális környezetet teremt az irodalomban való elmerülés számára. A szőlősorok és fák ölelésében ezúttal is olyan alkalom született, amelynek középpontjában a versek, az alkotók és az emberi találkozások álltak.
A fölolvasások során a közönség több generáció költőinek műveit hallgathatta meg. A házigazda Tatai Igor mellett Balogi Virág, Weiner Sennyey Tibor, Lehocki Samardžić Anna, Gorjanac Szilvia versei hangzottak el, valamint első alkalommal Péntek Róbert és Oravecz Péter is csatlakozott a találkozóhoz. Az est moderátora a kiskőszegi Juhász Bálint volt.
A versfelolvasások között Kubik Endre, az erdődi (Erdut) Jakovac Pincészet borásza mutatta be boraikat, miközben a közönség a kiskőszegi (Batina) Živić Nevena képeit is megtekinthette. Az est hangulati aláfestéséről a Harmadik Óra Trió – Barač Tena, Keresztes Dominik és Bóni Krisztián – gondoskodott.
Egy álomból közösség született
Tatai Igor elmondta, hogy a Szabadég ötlete egy horvátországi és magyarországi irodalmi élményből keletkezett.
– Mi is szerettünk volna létrehozni egy olyan költőtalálkozót, ahol a barátaink – akár Horvátországról, Magyarországról vagy a Vajdaságból – együtt lehetnek, fölolvashatják verseiket és megismerhetik egymást – mondta Igor, aki hozzátette, hogy a kezdeményezés egy hiányt is szeretett volna pótolni.
A néptáncosok, a kórusok tagjai vagy a színjátszók számos rendezvényen mutathatják meg magukat, a költészetnek azonban eddig nemigen volt fóruma nálunk. A Szabadég ezt a hiányt igyekszik pótolni Igor szerint, aki úgy érzi, a rendezvény mára önálló életre kelt.
– Terjed a híre, a költők már egymásnak ajánlják, és idén olyan vendégeink is érkeztek, akikkel korábban személyesen még nem is találkoztunk. Ez azt mutatja, hogy a Szabadég már nemcsak a mi álmunk, hanem egy élő közösség – tette hozzá.
Az idei találkozón a fölolvasások közös gondolati ívét Hamvas Béla Az öt géniusz című esszéje adta. Tatai Igor elmondta, hogy ezúttal a Dél géniusza inspirálta a meghívottakat.
– Hamvas szerint ezt a tájat a közösség, a derű, az élet szeretete és a családias légkör jellemzi. Szerintem a most megjelentek költészetében ez valamilyen formában tetten érhető. Kíváncsi voltam, milyen verseket hív elő belőlük ez a gondolat – fogalmazott.
Új versek, új találkozások
A veszprémi Oravecz Péter az előző két találkozón nem vett részt. Mint elmondta, Péntek Róbert meghívása nyomán került kapcsolatba a szervezőkkel, miközben régi barátaival, Weiner Sennyey Tiborral és Balogi Virággal is hosszú idő után éppen Horvátországban találkozott újra. Számára azonban nem csupán az utazás volt különleges, hanem az is, hogy hosszú szünet után ismét verseket olvashatott föl közönség előtt. Elárulta: 2019-ben tudatosan háttérbe szorította a versírást, és inkább műfordítással, valamint prózaírással foglalkozott. Az elmúlt hónapokban azonban ismét megszülettek benne a versek, amelyek közül néhányat a csúzai közönség hallhatott először.
– Úgy érzem, új alkotói korszak kezdődött számomra. Korábban főként szabadverseket írtam, most viszont kötött formákban, hexameterekben és klasszikus versszerkezetekben születnek a műveim – mondta Oravecz Péter.
Hasonlóan személyes hangon beszélt a költészetről Péntek Róbert is, aki első alkalommal járt Csúzán. Elmondása szerint ugyan korábban már megismerkedett Tatai Igorral egy könyvbemutató kapcsán, egy váratlan betegség miatt akkor nem tudott részt venni az eseményen, így most pótolhatta az elmaradt találkozást. A badacsonytomaji költő felidézte, hogy már tízéves korában eldöntötte: költő lesz, miután tanító nénije József Attila Mama című versére hívta föl a figyelmét. Azóta a versírás élete meghatározó részévé vált.
A Drávaszögnek szüksége van ilyen alkalmakra
A rendezvény egyik visszatérő vendége, Weiner Sennyey Tibor számára sem volt ismeretlen az idei tematika. A költő korábban könyvet írt Hamvas Béláról, amelyben külön fejezetet szentelt az Öt géniusz gondolatvilágának. Mint elmondta, különösen közel áll hozzá a Dél géniuszáról szóló rész, amelyben Hamvas Béla a közösség, az otthon és a természet kapcsolatáról ír. Saját méhészetében maga is épített méhesházat, amelynek kulturális jelentőségéről később könyvében is írt.
A költő ugyanakkor úgy véli, a Szabadég jelentősége túlmutat egy egyszerű irodalmi esten.
– Nagyon szeretem a Drávaszöget, és fontosnak tartom, hogy itt magyar nyelven hangzanak el versek immár harmadik éve. Igor és Anna olyan munkát végeznek, amely nemcsak erről a rendezvényről szól. Mindaz, amit a közösségért tesznek – legyen szó újságírásról, kulturális szervezésről vagy Anna hivatásáról –, a horvátországi magyarság megmaradását szolgálja – fogalmazott.
A harmadik Szabadég ismét bebizonyította, hogy a költészet képes közösséget teremteni. A rendezvény egyszerre adott lehetőséget az alkotóknak a bemutatkozásra, a gondolatcserére és az új kapcsolatok kialakítására, miközben a közönség is részese lehetett annak az őszinte, közvetlen légkörnek, amely a kezdetektől a Szabadég sajátja.
Az est végén a szervezők valamennyi közreműködőnek és segítőnek köszönetet mondtak.
Három év alatt a Szabadég több lett egy nyári irodalmi találkozónál: olyan alkotói műhellyé és közösségi térré vált, ahol a magyar nyelvű költészet nem csupán megszólal, hanem élő kapcsolatokat épít. Ha a kezdetek egy álom megvalósításáról szóltak, akkor a harmadik találkozó már annak bizonyítéka, hogy ez az álom gyökeret eresztett a csúzai Kisotthon talajába, és évről évre új hajtásokat hoz.
