Mindenszentek ünnepe és halottak napja volt

0
13

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később „minden tökéletes igazra” emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Halottak napja

A katolikus egyházban a mindenszentek utáni nap a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal díszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének.

A halottakról való ünnepi megemlékezés keresztény szokását Cluny (Franciaország) bencés szerzetesei terjesztették el a X. században, ám gyökerei vitathatatlanul a pogány ősiségbe nyúlnak.

Elhunyt szeretteinkre emlékezünk

Mindenszentek ünnepe és az ezt követő halottak napja – egyházi jellegén túl – fokozatosan általános népi megemlékezéssé vált. Ilyenkor mindenki elzarándokol a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóinak a sírját. Megtelnek a síremlékek őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek.