Mindenkit várnak a várak a Felvidéken (4. rész)

Egy tipp arra az esetre, ha már unjuk a tengert

0
29
Késmárk

Sokak szerint nincs jobb dolog annál, mint egy egész hétre leköltözni a tengerpartra, és napokig ki sem szállni a sós vízből a jól bevált üdülőhelyünkön. Vannak azonban olyanok is, akik az aktív pihenést részesítik előnyben és szeretnek kísérletezgetni, új dolgokat megismerni. Írásomban most utóbbiaknak adok néhány tippet egy olyan nagyszerű kalandozáshoz, amilyennek a nyáron én is részese voltam.

Lőcse-Késmárk és Csütörtökhely

A Tátra ormait elhagyva a hegyek lábainál fekvő középkori városkák felé vettük az irányt. Késmárk és Lőcse idilli kisvárosi hangulatukkal nagyon szerethető településeknek tűnnek. Mindkét helyen van egy-egy vár, melyek ezen két városka középkori rivalizálásának idejéből valók. Az egymástól 15 kilométerre fekvő városok ugyanis évszázadokon keresztül háborúztak egymással a vámszedési jogok birtoklása miatt. (Lőcse azért is érdekes, mert több jeles szépirodalmi alkotás is foglalkozott vele.)

Lőcse

Az aznapi szállásunk Csütörtökhelyen volt, mely településre véletlenül bukkantunk. A pár száz lakosú falu nem is keltette volna fel a figyelmünket, ha központjában nem ütköztünk volna bele egy Árpád-kori templomba, mely büszkén emelkedik ki az 1970-es években épült betonkockák közül. A Szent László magyar király tiszteletére épített templom falain a mai napig számos magyar felirat látható, azonban a településen magyar lakosság már rég nincs. A szállás egyébként itt 15 euró volt személyenként.