Mindenkit várnak a várak a Felvidéken (3. rész)

Egy tipp arra az esetre, ha már unjuk a tengert

119

Sokak szerint nincs jobb dolog annál, mint egy egész hétre leköltözni a tengerpartra, és napokig ki sem szállni a sós vízből a jól bevált üdülőhelyünkön. Vannak azonban olyanok is, akik az aktív pihenést részesítik előnyben és szeretnek kísérletezgetni, új dolgokat megismerni. Írásomban most utóbbiaknak adok néhány tippet egy olyan nagyszerű kalandozáshoz, amilyennek a nyáron én is részese voltam.

Irány a Kárpát-medence legmagasabb pontja

Utazásunk harmadik napján a Magas-Tátrát vettük célba. A világ legkisebb területű magashegységeként számon tartott Tátra igazi alpesi környezete elvarázsolja az utazókat. Csapatunk úgy döntött, hogy a hegység legnépszerűbb pontját, a Lomnici-csúcsot fogjuk „megtámadni”, mely 2634 méter magasságával alig marad el a szomszédos csúcstól, a 2655 méter magas Gerlachfalvitól, mely a Kárpát-medence legmagasabbja. A csúcstámadás kiindulópontja Ótátrafüred volt, ahova autóval érkeztünk Lengyelország irányából.

Útközben végig 35 fokos hőség kísért minket, ezért autónk légkondicionálóját 24 fokra állítva közelítettük meg a kiinduló állomást. Útközben arra lettünk figyelmesek, hogy járművünk fűteni kezd. Már a legrosszabbra gondolunk, mikor észrevettük, hogy bizony a kinti hőmérséklet itt 9 fok, ezért kapcsolt hát be a fűtés… Szerencsére vittünk magunkkal meleg ruhát. Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy 2634 métert szeretnénk megmászni a hegyoldalon, elárulom, hogy nem így lesz. A csúcsra három felvonó viszi fel a lusta turistákat.

A dolog szépséghibája, hogy a trehányságnak megvan az ára: fejenként 32 euróba kerül a menettérti jegy a csúcsra. A koronavírus-járvány azonban kissé keresztülhúzta a számításainkat, mivel a felvonókra előre kell jegyet foglalni, különben nem biztos, hogy beférünk. Mi is pórul jártunk, csak az első két felvonóra kaptunk már jegyet, így csak az 1770 méteren fekvő Kő-pataki-tóig jutottunk. Az utolsó felvonóra azért nem kaptunk tikettet, mert az 15 percenként jár, és a korlátozások miatt csak 30 főt visz egy irányba.

A kilátás azonban itt, félúton is pazar volt, megérte feljönni. Ha viszont itt szeretnénk kávézni vagy netalán ebédelni, gondoljuk meg jól, mert könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részünk, hiszen ott fent egy kávé 5 euróba kerül…