Magyarországi horvátként a horvátországi magyarok identitásáért

0
416

Hergovich Katalin a zágrábi magyarok körében tevékenykedik. Magyarországi horvát származásúként mindkét kultúrát sajátjának érzi. A magyar folklór és cserkészet mindig is élete részét képezte, ezeken a területeken szerzett tapasztalatait kamatoztatja a zágrábi magyar népi tánccsoportban és cserkészcsapatban.

Katalin Szombathelyről költözött hozzánk, a nyugat-magyarországi horvát közösségből, amelynek a tagjai a gradišćei horvátság részét képezik, és akik egy különleges, ősi horvát nyelvjárást beszélnek.

– Gyermekkorom óta részese vagyok e horvát népközösségnek, ugyanakkor a magyar kultúra is fontos volt nekem – mondja Katalin.

Szülővárosában amellett, hogy tamburázott, hegedülni is tanult, de a magyar népi tánc is mindig jelen volt az életében.

Egyetemi tanulmányait az ELTE-n kezdte horvát-angol szakon, ahol lehetőség nyílott arra, hogy részképzés formájában egy szemesztert a zágrábi bölcsészettudományi karon töltsön. Annyira megszerette a várost, hogy később visszajött ide egy másik ösztöndíjjal, míg végül itt szerzett tanári diplomát.

Néptáncot oktat az Ady Körben

Egyetemi évei alatt megismerkedett az Ady Endre Magyar Kultúrkör tagjaival, azóta részt vesz az egyesület tevékenységében. Besegít a rendezvények körüli munkában, tagja a színjátszó csoportnak, amelynek a tagjai szavalatokkal, énekkel, előadással készülnek magyar nemzeti ünnepeinkre.

Itt kezdett önkéntes alapon magyar néptáncot tanítani a gyerekeknek.

– Eleinte alkalomszerűen tanítottam a táncot Svaguša Katalin óvónő bíztatására, majd a Csoóri-pályázatnak köszönhetően ettől a tanévtől be tudtam indítani egy állandó csoportot az Ady Kör székhelyén. A járványhelyzet miatt tíz főben korlátoztuk a csoport létszámát, de bízom benne, hogy leszünk majd többen is. Most, hogy semmilyen formában sem tarthatunk próbákat, bevezettük a skype-os táncórákat, amelyek, magam is meglepődtem, nagyon népszerűek, így bővült a csapat – állítja Katalin.

A zágrábi magyar cserkészcsapat munkáját is segíti

A cserkészet terén 1998 óta aktív, ezt a tevékenységet is szülővárosában kezdte űzni. Nagy lelkesedéssel vállalta a munkát a zágrábi Zrínyi Miklós Cserkészcsapatban, amikor Balázs Piri Zoltán felkérte, hogy segítsen föllendíteni a csapat aktivitását.

A csapat a magyar anyanyelvápolásnak is helyet adó Ivan Gundulić Általános Iskolában tart foglalkozásokat a szabadtéri tevékenység mellett, ezenkívül voltak már szegedi cserkészhétvégén, és részt vettek a bécsi betlehemi láng átadásán is. Legutóbb a Medvednicára szerveztek túrát, a Kraljičin zdenac nevű forráshoz.

A koronajárvány a cserkészcsapat működését is megnehezíti.

– Ez a tevékenység szorosan kötődik a természethez, a szabadban levéshez, ezért eleinte nem tudtam elképzelni online formában, viszont amikor tavasszal nyilvánvalóvá vált, hogy a járványnak nem lesz egyhamar vége, mégis átálltunk az online foglalkozásokra, otthonról végezhető feladatokat adtam – mondja Katalin.

A nyár valamelyest szabadabbnak bizonyult, tette hozzá, két foglalkozást is tartottak a természetben. Augusztusban sikerült megvalósítaniuk a nyári tábort Daruvár közelében, ami remekül sikerült.

Szeretné, ha a következő nyáron ismét megszervezhetnék, ezenkívül bízik benne, hogy aktív tagjaik letehetik végre a cserkészesküt, amit szintén a járvány miatt halasztottak el.

Hosszú távú terve, hogy minél magasabb szintre juttassa a cserkészcsapatot.

– A cserkészetnek vannak speciális ágai, például vízicserkészet, lovascserkészet, de létezik regöscserkészet is, ahol erőteljesen foglalkoznak a magyar népi hagyományokkal, néptánccal, kézművességgel. Egy ideje érik bennem a gondolat, hogy ez az, amire egy határon túli magyar cserkészcsapatnak a legjobban szüksége lenne, hiszen számukra a cserkészet nem csupán a természet- és hagyományismeret bővítése szempontjából fontos. Számukra olyan „fórum” is a cserkészet, ahol magyarul beszélhetnek. Ennek a Drávaszögben talán nincs akkora jelentősége, Zágrábban viszont hatalmas szerepe van az identitásőrzésben. Van olyan kiscserkészem, aki csak a nagymamájával beszél magyarul a közösségünkön kívül – hangsúlyozza Katalin, hozzátéve, ez óriási dolog, hiszen a cserkészeknek lehetőségük van magyarországi táborokba eljutni, magyarországi barátokat szerezni, például a szombathelyi csapattal testvérkapcsolatot hoztak létre. 

Magyarországi pályázatoknak köszönhetően két éve szervezték meg először a horvátországi magyar cserkészek nagytáborát. Részt vett a táborban a vörösmarti cserkészcsapat is, amellyel jó kapcsolatot ápolnak a zrínyisek.

Katalin abban bízik, mihamarabb elmúlik a járvány, és újra találkozhatnak a drávaszögiekkel. Addig, ha passzívabb üzemmódban is, de működnek, és persze nem állnak le a tervezéssel, ami nagyon fontos.