A kelet-szlavóniai Kórógy ismét megtelt élettel és gyermekzsivajjal: az Árpád-kori település adott otthont a 10. Gyermek Dal- és Táncfesztiválnak, amely a falu egyik legszebb és legmeghittebb ünnepévé vált, a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület szervezésében került rá sor ezúttal is, az esemény kapcsolódott a Tordincei járás napjaihoz.
A fesztiválra idén is mintegy kétszáz gyerek érkezett a szlavóniai és drávaszögi magyar közösségekből, valamint egy Adria-parti településről. Hat egyesület tizenkét csoportja mutatkozott be: a házigazda kórógyiak négy csoporttal léptek színpadra, mellettük felléptek a szomszédos Szentlászlóról, Baranyából, Pélmonostorról, Kiskőszegről és Várdarócról érkező gyermekek, valamint a primošteni csoport is. A föllépők zenés felvonulással érkeztek a szépen felújított kultúrotthon udvarába, amely méltó helyszíne volt az eseménynek.
A népviseletbe öltözött gyermekek izgatottan készültek a szereplésre, miközben a találkozás öröme is érződött rajtuk. A fesztivál nem csupán bemutatkozási lehetőség számukra, hanem közösségi élmény is: a próbák és fellépések során barátságok születnek, a gyerekek pedig itt megismerhetik más csoportok koreográfiáit.
A várdaróci Várdaróc Magyar Kultúregyesület fiatal táncosa, Đurić Emma már hét éve néptáncol. Számára a tánc nemcsak a hagyományok megélését jelenti, hanem közösséget és barátságokat is. Elmondta, hogy a fellépések és próbák során sok élménnyel gazdagodnak, miközben egyre több magyar koreográfiát sajátítanak el.
A kórógyi fesztivál története 2016-ig nyúlik vissza. A szervezők akkor azt a célt tűzték ki, hogy a horvátországi magyar gyermek néptánccsoportok rendszeresen találkozhassanak és bemutatkozhassanak egymás előtt. Az esemény azóta folyamatosan bővül, és ma már visszatérő fellépői is vannak.
Cserepes Zoltán, a Kórógy Magyar Hagyományőrző Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az egyesület számára ez az egyik legjelentősebb rendezvény a Kárpát-medencei Magyar Zenészek Találkozója mellett. Kiemelte: tíz évvel ezelőtt láthatóvá vált, hogy egyre több helyi magyar egyesület működtet gyermek tánccsoportot, ezért szükség volt egy olyan fesztiválra, ahol ezek a közösségek találkozhatnak. Hozzátette, hogy minden évben igyekeznek színesebbé tenni a programot, és más kisebbségi közösségeket is bevonni az eseménybe.
Kórógyon a népzene és a néptánc generációk óta meghatározó része a közösségi életnek. A helyiek szerint a hagyományőrzés nem csupán a múlt tiszteletéről szól, hanem az összetartozásról és az identitás megéléséről is. A nézőtéren ülő nagyszülők meghatódva figyelték unokáikat.
A kórógyi Gyöke Etelka nagyszülőként arról beszélt, nagy örömet jelent számára látni az unokáit a színpadon. Úgy fogalmazott, a fesztivál nemcsak a gyermekeknek fontos, hanem az egész falunak „életet ad”.
A szülők számára szintén különleges élményt jelent, hogy gyermekeik népviseletben lépnek föl és játékos formában sajátítják el a magyar hagyományokat. A kórógyi Szabó Georgina elmondta: családjuk életének meghatározó része a néptánc, hiszen idősebb gyermeke már közel tíz éve táncol, míg kisebbik fia is, aki 5 éves, hamar bekapcsolódott a közösség életébe. Hangsúlyozta, hogy örömmel segít minden fellépés és közösségi program megszervezésében, mert számára is fontos a hagyományok továbbadása.
A rendezvényen ott volt Davor Adžić, a Tordincei járás elöljárója, Magdó János eszéki magyar főkonzul, valamint Jankovics Róbert, a HMDK elnöke, parlamenti képviselő, akik mindannyian elismerően szóltak a kórógyi magyar hagyományőrző egyesület munkájáról és kitartó tevékenységéről, amellyel a falu kulturális életét sikerült fölpezsdíteniük. Beszédeikben kiemelték az elmúlt évek fejlesztéseit és beruházásait is: az új óvodát, a fölújított kultúrotthont, valamint a hamarosan elkészülő iskolai sportcsarnokot. Mint hangsúlyozták, ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi magyar családok szülőföldjükön találják meg a boldogulás lehetőségét, és a fiatalabb nemzedékek számára is biztosítottak legyenek a fejlődés feltételei.
A jubileumi fesztivál ismét bizonyította, hogy a magyar néptánc és népzene szeretete a legfiatalabbakban is él, és Kórógyon hisznek abban, hogy a hagyományőrzés valójában a jövőről szól.
