Kutatóközpontban foglalkoznak a kulturális identitással és a regionális örökséggel

Az eszéki J. J. Strossmayer Tudományegyetem bölcsészettudományi karának a keretein belül pár hónappal ezelőtt hozták létre a Kulturális Identitás és Regionális Örökségek Kutatóközpontját, melynek munkájában a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatói is fontos szerepet játszanak.

A kulturális identitás lehetővé teszi az egyén számára, hogy egy adott csoport tagjaival azonosítsa magát. Olyan aspektusokat foglal magába, mint a nyelv, az értékek és hiedelmek rendszere, a közösség hagyományai, rítusai, szokásai vagy viselkedése. E sajátosságok halmaza határozza meg történelmileg a népek kulturális identitását.

Az identitáskutatás fontos a különböző diszciplínák számára, a tudósok sok szempontból vizsgálják. A tudományterületek kutatásainak összehangolása érdekében kutatóintézeteket hoznak létre, így került sor az eszéki bölcsészettudományi karon is egy ilyen megalapítására. Tevékenységének a koordinálását a magyar szakon dolgozó oktatók vállalták.

Lehocki-Samardžić Anna

– A Kulturális Identitás és  Regionális Örökségek Kutatóközpont a többnyelvű, többkultúrájú, több identitásban létező régiónk különböző szempontú kutatásainak érdekében jött létre. A bölcsészettudományi karon a legnagyobb és legszínesebb kutatóintézet, tagjai az identitásunkat és többkultúrájú örökségünket több szempotból szándékoznak kutatni. A térségünkben élő összes kisebbségi csoportnak az identitásával, kultúrájával és nemzeti örökségével foglalkozunk, valamint az ezek kapcsolatait érintő témákra fókuszálunk a szó legszélesebb értelmében – nyilatkozta lapunknak dr. Lehocki-Samardžić Anna, a kutatóközpont és a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője.

A kutatóintézet hosszú távú célja egy esetleges jövőbeni identitáskép kialakítása

A kutatóközpontban a különböző bölcsészeti szakok képviselői dolgoznak, akik valamilyen módon a két fő téma, a kulturális identitás és a regionális örökségek vizsgálatát végzik. Minden évben van egy kiemelt kutatási projektjük, amelynek eredménye általában egy tanulmánykötet vagy monográfia. Emellett az intézményi keret különböző tudománynépszerűsítési programokat is lehetővé tesz, így  tudományos és szakkonferenciák, kiállítások, könyvbemutatók is szerepelnek a terveik között.

– Ebben a ciklusban két fontosabb témát emeltünk ki. Az egyik a kelet-szlavóniai magyarok történetét és kultúráját dokumentáló projekt, amelyet az eszéki Zrínyi Magyar Kultúrkörrel és az eszéki BTK Történelemtudományi Tanszékével együtt készítünk el. A másik a magyar nyelvterületen megjelent horvát nyelvű nyelvtanok elemzése és digitalizációja, amit az eszéki BTK anyagilag is támogat. E két fő programunk is azt sugallja, hogy kutatóintézetünk célja nem kizárni, hanem befogadni, nem elítélni, hanem tanulni minden, a térségben talált forrásból. Ezáltal közelebbről is megvizsgáljuk az identitásunkat az eddigi megnyilvánulási formáiban, amivel együtt már most stratégiákat és terveket dolgozhatunk ki a jövőbeli identitáskép alakítása vonatkozásában – mondta el a kutatóközpont vezetője.