Médiaetikai kérdésekről, a dokumentumfilm-készítés értékeiről, módszertani kihívásairól, filmfesztiválokon szerzett tapasztalatokról tanácskoztak a Zsűrizésről a közmédiában – Itt a pont címmel a Budapesten múlt csütörtökön kezdődött kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezett hazai és határon túli munkatársak, független producerek és a média iránt érdeklődők számára.
– Számos kollégával együtt, akik a határon túli régiókból érkeztek, illetve a magyarországi elektronikus médiák munkatársaival együtt vettünk részt egy kétnapos rendezvényen, ahol rádöbbentettek bennünket, hogy a világ és a technika, valamint a nézők igényei is oly mértékben és olyan gyorsan változnak, hogy ha nem vesszük fel a versenyt, ha nem járunk el újabb és újabb képzésekre, ha nem tanulunk folyamatosan, akkor ez nem az a szakma, ahonnét nyugdíjba lehet menni. A régi és az új, a múlt és a jövő folyamatos szembeállítása egyrészt ijesztő volt számunkra, résztvevők számára, másrészt felnyitotta a szemünket. Az ilyen továbbképzések, műhelyek mindenesetre nagyon fontosak ahhoz, hogy haladni tudjunk a nemzetközi trendekkel, be tudjuk fogadni és tovább tudjuk adni azokat saját közönségünk számára – mondta el lapunknak Kriják Krisztina, aki Horvátországból vett részt a rendezvényen.
Al Ghaoui Hesna szerkesztő-riporter a háborús tudósításairól szólva azt hangsúlyozta, hogy az egy-egy emberi sorson keresztül bemutatott események közel vihetik a nézőhöz a távoli országok eseményeit. Ez a fajta riport- és dokumentumfilm-készítés a nemzetközi fesztiválokon is rendre sikert arat. Mint mondta, nehéz egyértelmű szabályt megfogalmazni arról, hogy háborús térségekben milyen veszélyt szabad vállalniuk az újságíróknak, operatőröknek munkájuk során. Siflis Zoltán vajdasági rendező-operatőr azt hangsúlyozta, hogy a filmes témák megközelítése, feldolgozásuk stílusa megváltozott az utóbbi években, a narráció és a pattogó, gyors képi ritmus túlsúlyba került a dokumentumfilmes metakommunikációs eszközök alkalmazásának rovására. Az ismeretterjesztő természetfilmek készítésével foglalkozó Sáfrány József rendező arról beszélt, hogy ismerni kell a néző befogadóképességének határait, a filmkészítőnek fel kell mérnie, kinek szánja a készülő alkotást, a véres, háborús jelenetek bemutatása nem lehet öncél. Tóth Zsolt Marcell, a Természetfilm.hu tudományos műhely alapítója elmondta: a nemzetközi fesztiválok tapasztalatai azt mutatják, hogy az új nézői igények, a feldolgozásra érdemes új témák felismerésével kerülhet vissza a világ élvonalába az ötvenes-hatvanas években úttörőnek számító magyar természetfilmezés. Hangsúlyozta, hogy a nézők és zsűrik egyre szigorúbb etikai elvárásait is figyelembe kell venniük a filmkészítőknek, ugyanakkor egyre látványosabb felvételi módszereket kell alkalmazniuk.
A konferencia második napján, pénteken az egyszemélyes stáb, a video journalist (video-újságíró), az online tartalmak és a nemzetközi koprodukciók témáival foglalkoztak az előadók és a résztvevők.
