Fazekasműhelytől a világhírnévig – Egyedülálló látványért irány a pécsi Zsolnay Negyed

A Zsolnay Kulturális Negyed Pécs város ékköve, egy különleges, Európában is szinte példa nélküli kulturális és művészeti bázis. A híres Zsolnay család egykori 40 ezer négyzetméteren elterülő gyárépületeinek és lakhelyének felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja lett, 2014-ben pedig felkerült a hungarikumok listájára.

A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet 2010-ben alakította ki a város, amikor elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az ötlet egy civil kezdeményezés alapján indult, ebből épült ki Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja.

– Fantasztikus lehetőség volt Pécs számára, hogy ezt az ipari területet kulturális infrastruktúrává, kulturális vonzerővé és egy fantasztikus turisztikai attrakcióvá alakítsa. Itt tényleg nagyon látványos módon mutatkozik meg az az örökség, amit mi a Zsolnayaktól kaptunk, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy ezt megmutathatjuk a látogatóknak. Sok kiállításunk van, amelyek bemutatják az egykori gyár munkáit, tevékenységét a kezdetektől, a rózsaszín Zsolnay-termékektől egészen a csúcskerámiáig, amelyek világkiállításokon nyertek díjakat. Az egész Zsolnay családnak a története is, amely kibontakozik a látogató előtt, egy nagyon érdekes szál és nagyon sok embert vonz – tudtuk meg Vágvölgyi Rékától, világörökségi és turisztikai vezetőtől, a Zsolnay Örökségkezelő NKft. képviselőjétől.

Vágvölgyi Réka

A Zsolnay-örökség mesél

A Zsolnay-gyár az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzeme volt, és 1948-ig családi tulajdonként megőrizte önállóságát. A nagy szakmai tudással és igényességgel készített termékeik a világ szinte minden szegletébe eljutottak, világhírnevet szerezve a Zsolnayaknak. A kiállítások áttekintést adnak a gyár történetéről és a Zsolnay család szerteágazó és érdekes életéről. Schlitt Richárd, a Zsolnay Negyed egyik idegenvezetője számos izgalmas történettel szolgált, bemutatva a világ legnagyobb Zsolnay-gyűjteményét.

– Nagyon sok termékhez kapcsolódnak többé-kevésbé érdekes történetek, mind az elkészültükről vagy éppen a megtalálásukról. A dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 darabos gyűjteményében látható termékek szinte az egész világról kerültek vissza visszavásárlás útján, és néhányról maradtak érdekes feljegyzések, ilyen például az első vitrinben a falon látható hatalmas dísztányér. A legtöbb Zsolnay-dísztárgyon, illetőleg a legtöbb kerámiaterméken elhelyezték a gyártó manufaktúrának az évszámát, rajta szokott lenni a cikkszám, illetőleg az adott manufaktúrának a logója. A szóban forgó tárggyal sincs másképp, viszont egy kis extra található ezen a terméken, ugyanis egy családtag keresztneve is szerepel rajta. Nagyon sokáig kutakodtak a kollégák, hogy ez minek lehet köszönhető, és arra jutottak, hogy ezek ajándékok voltak, amelyeket a családtagok egymásnak készítettek. Ez a termék egész pontosan Zsolnay Vilmos számára volt egy karácsonyi ajándék, amit lányától, Zsolnay Júliától kapott – fejtette ki Schlitt Richárd.

Schlitt Richárd

A termekben az összes gyártási korszak látható, két stílusra, illetve időszakra osztva. Az egyik a történelmi, historizáló időszak, a másik pedig a századforduló utáni szecessziós periódus. Zsolnay Vilmos, a zseniális keramikus, fia, Miklós kereskedő és üzletember, és lányai, Júlia és Teréz tervezők a hagyaték megőrzésében játszottak kiemelkedő szerepet, de Júlia férje, Sikorski Tádé is beírta nevét a gyár történetébe.

– Az egyik vitrinben az arab sorozat bizonyos tárgyai láthatók. Ebben az épületben élt ugyanis Zsolnay Júlia férjével, Sikorski Tádéval. Kettőjüknek volt egy olyan korszaka, amikor Tádé mint formatervező, illetőleg Zsolnay Júlia mint dekortervező együtt dolgoztak. Apró érdekessége az arab sorozatnak, hogy egyik része a Vanda nevet kapta. Ez egy szomorú történethez kötődik, miszerint Tádé és Júlia házasságából öt gyermek született, viszont sajnálatos módon csak három érte meg a felnőttkort. Az egyik kislány, Vanda, 11 éves korában hunyt el egy tüdőbetegségben. Az ő tiszteletére lett a sorozat ezen része átnevezve, ugyanis kisgyermekkorában állítólag nagyon szerette ezeket a dísztárgyakat – mesélte az idegenvezető.

A kiállítás első termében látható tárgyak nagy részét a Zsolnay család tervezte és készítette. De a munkában jelentős szerepet vállaltak azok a családtagok is, akiknek a tevékenysége nem olyan ismert, mint az elődöké. A kiállítás tárgyain nyomon követhetjük azon műszaki újításokat is, amelyeket a gyár fennmaradása érdekében vezettek be.

Egész napos program, egyszer mindenképp látni kell

A Zsolnay Kulturális Negyed nemcsak egy kiállítási helyszín, és nemcsak a folyamatos tárlatvezetésekkel várják a látogatókat, hanem irodalmi esteknek, koncerteknek, színházi produkcióknak és fesztiváloknak is helyet ad. Évente több ezer esemény van, tehát bőséges a programválaszték. Egy magyar-horvát közös projektet is elindítottak, hogy erősítsék a turisztikai termékek láthatóságát a határ mindkét oldalán.

– Amúgy nagyon erős a vásárlóturizmus a két város között, és nagyon fontos, hogy itt más tartalmakat, ilyen gyönyörű adottságokat is megmutathassunk az idelátogatóknak. Jövőre egyfajta születésnapot ünneplünk: Eszékkel 50 éve lettünk testvérvárosok, ezért most nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy sokkal szorosabbra fűzzük a meglévő kapcsolatot – mondta el Bánkuti Péter, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. operatív igazgatója.

Bánkuti Péter

Pécsi kirándulásunk végén elmondhattuk, hogy ezek a különleges hangulatú, páratlan atmoszférájú helyszínek olyan élményt nyújtanak, amelyre nemcsak Pécs város lakói, hanem minden magyar méltán büszke lehet.