Euróval a pénztárcánkban…

125

Megkérdeztük olvasóinkat, hogyan élték meg a valutacserét, mik voltak az első tapasztalataik a pénztáraknál, amióta hazánkban is a közös, európai fizetőeszköz van használatban.

2023. január 1-től Horvátország is az euróövezet tagjává vált. Ez egy hosszú folyamat eredménye, amelyet a lakosság már tavaly is „érzékelt”, a boltok polcain már hónapok óta euróban is fel vannak tüntetve az árak. A kúnát sokan „gyászolják”, ami nem is csoda, hiszen 28 éven át használtuk nemzeti valutánkat, ami az önálló Horvátország egyik jelképe volt.

Az év első néhány hete most már mögöttünk van, túl vagyunk a valutacserével járó kezdeti nehézségeken. Ez a folyamat vásárlóként talán nem is okoz gondot, hiszen a bankszámlánkon tartott pénzt automatikusan átváltották euróra, a bankkártyák és az automaták csak rövid ideig nem működtek, az üzletek is gyorsan felkészültek a váltásra, amelyekben ráadásul 15-éig mindkét pénznemben fizethettünk. Ez az átmeneti rendszer inkább a pénztárosok dolgát nehezítette, akiknek bele kellett tanulniuk a kettős fizetésbe: annak, aki kúnával fizetett, eurót kellett visszaadniuk.

A valutacserével járó áremelkedések viszont mindenkit érintenek, most mindannyian azt számolgatjuk, mi drágult meg, hiszen ilyenkor a kereskedők tipikusan fölfelé és nem lefelé kerekítik az árakat. De valószínűleg sokáig eltart, mire hozzászokunk, hogy kúna helyett euróban határozzuk meg a termékek, szolgáltatások értékét.  Megkértük olvasóinkat, osszák meg velünk a valutaváltással kapcsolatos tapasztalataikat.

Valkai Zsolt, Kopács

– Mivel a kormány meghatározta a fix valutaárfolyamot, és a bankszámlákon levő összegek január 1-jétől automatikusan euróba mentek át, így nem „készültem” a valutaváltásra. A valutacsere szerencsére nem okozott gondot, a FINA-ban (állami pénzügyi intézet), a bankokban és a horvát postán is különösebb fennakadások nélkül beváltják a kúnát euróra. Igyekeztem arra odafigyelni, hogy az új év első hetében a megmaradt aprópénzt mihamarabb elköltsük a boltokban, élelmiszert vásároljunk rajta. A motoros boltom termékeinek az árát az évek folyamán kúnában „tanultam meg”, amelyeket most folyamatosan át kell számolnom euróra.

Bosanac Brigita, Hercegszőlős

– Így, két hét után kezdek „belejönni” az euróval való fizetésbe. Most már szinte soha nem váltom át kúnára az árakat fejben. Igaz, a sok apró miatt be kellett szereznem egy kis pénztárcát, de majd ehhez is hozzászokom. Ami viszont bosszant, az az árak indokolatlan növekedése.

Kincses Róbert, Csúza

– Szerintem várhatott volna még Horvátország az euróra való áttéréssel, amíg a gazdaságunk kellőképpen meg nem erősödik, nem véletlen, hogy más országok sem sietnek az euró bevezetésével. Ami az euróval való fizetést illeti, abból eddig nem származott gondom, mert általában bankkártyával fizetek.

Kuruc Veronika, Kopács

– Virágüzlet-tulajdonosként az árképzés jelentette a legnagyobb problémát számomra, mert például egy egész évre vonatkozó esküvői árjegyzéket összeállítani a virágárak havonkénti esetleges változása miatt embert próbáló feladat. A beszerzéseknél azt tapasztaljuk, hogy általános a drágulás. Ehhez kell nekünk is alkalmazkodnunk, hogy megtarthassuk azt az árrést, ami a megélhetésünket biztosítja. A meglévő, tavaly beszerzett alapanyagokból készült dísztárgyaink esetében nem módosíthattunk az árakon, ez törvényi előírás. A friss árunál, amelyet napi szinten szerzünk be, árkorrekciókra kényszerülünk. Magánszemélyként nincs különösebb véleményem a valutaváltásról, tudomásul vettem. A különböző árucikkeknél persze még mindig a kúnában kiírt összeget figyelem, nem érzem még az euró értékét.

Nagy Róbert, Újbezdán

– Készültem a valutaváltásra, a pénzérméket időben euróra váltottam a FINA-ban, a papírpénzt pedig a bankszámlára raktam, ahol automatikusan euróra váltódott. Az új pénznemben való gondolkodás még nem megy gördülékenyen, hozzászoktam, hogy az árakat a kúna értékéhez viszonyítom. Úgy vélem, hogy az áremeléseket kicsit eltúlozzák a kereskedők, mert az egész számokra való kerekítés mindig „fölfelé” történik. Az eurónál pedig minden cent számít, ezt is meg kell szokni.