Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas író.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.
1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.
2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben.”
Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.
Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, a Felszámolás, a K. dosszié, a Gályanapló, a Valaki más: a változás krónikája, az Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző – feljegyzések 1991-2001.
Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott, és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet.
2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.
Horvát kiadó: Kertész Imre az egyik legkiemelkedőbb író volt
Kertész Imre a 20. század közepének és a 21. század elejének egyik legkiemelkedőbb írója volt – mondta Seid Serdarević, a horvát Fraktura kiadó igazgatója a HINA horvát hírügynökségnek múlt csütörtökön.
Kiemelte, hogy Primo Levi és Jorge Semprún mellett Kertész kétségtelenül az egyik legfontosabb alkotó volt, aki a holokausztról írt.
Serdarević remekműnek nevezte a Sortstalanságot. „Kertész Imre kulcsfontosságú író, akit azért is olvasni kell, hogy megértsük a múltat, de még inkább a jelent, amelyben élünk” – vélekedett Serdarević.
Horvátul tíz műve jelent meg az írónak, a legtöbbet a Fraktura adta ki. (mti)