A kiskőszegi (batinai) Véber Erzsébet egyedül maradt idős korára, és miután egészségi állapota megromlott, nem volt, aki gondoskodni tudott volna róla. 2011 óta lakik a pélmonostori idősek otthonában, ahol senki sincs egyedül, és számos program teszi tartalmasabbá a bentlakók életét.
Véber Erzsébetet, három éve él a pélmonostori nyugdíjas otthonban. Elmondta, hogy férje már nem él, gyerekei pedig már régen kivándoroltak Kanadába. Ott is alapítottak családot, így Erzsébet ma már dédnagymama, még ha ekkora távolságból nem is élvezheti az ezzel járó örömöket.
Négy évvel ezelőtt meglátogatta családját Kanadában. Hazafelé jövet Londonban szívrohamot kapott, egy ideig Münchenben, majd az eszéki kórházban ápolták.
A betegség következtében legyengült, otthon pedig nem várta senki. Noha van rokona, akire számíthat, szomszédai is a segítségére lennének, odahaza egyedül kellett volna lennie, és az egészségi állapota miatt ezt el akarták kerülni. A legjobb megoldásnak az bizonyult, ha öregotthonba költözik.
– Néhányan nehezebben szoknak hozzá a bentlakáshoz, én könnyebben alkalmazkodtam, tudván, hogy otthon egyedül kellene lennem – mondta Erzsébet.
Kifejtette, az öregotthonnak számos előnye is van, amelyek könnyebbé és vidámabbá tehetik a bentlakók életét: gondoskodnak róluk, főznek, mosnak rájuk, takarítanak, és megfelelő a betegellátás is, hetente látogatja őket orvos. Ezenkívül programokkal is színesítik mindennapjaikat, így szinte soha sincs idejük unatkozni. Ami pedig a legfontosabb, hogy senki sincs egyedül.
A bentlakásért természetesen fizetni kell. Erzsébet élete során háztartásbeli volt, napszámba járt és szőlőt műveltek. Csak férje után kap szerény nyugdíjat, ebből aligha telne az otthon költségeire, így ebben a gyerekei vannak a segítségére.
Az eltelt évek alatt sikerült beilleszkednie, de azért igazi otthonának Kiskőszeget tartja, ahova alkalomadtán haza tud menni. Gyerekei idén nyáron hazalátogattak, így három hónapot Erzsébet is otthon tölthetett.
Az idősotthonban is jó a társaság. A szomszéd szobában lakó hölggyel tartja a legszorosabb kapcsolatot, de mindenkivel jó viszonyban van. Aktív társasági élet folyik a falain belül. A bentlakók pontos napirend szerint élnek, így kevés idejük marad unatkozni.
Egy nap az otthon falain belül
– Reggeli és ebéd között felolvasásokat szoktak tartani, és tornázni is van lehetőségünk. Délután sétálni szoktunk az idősotthon tágas és szép parkjában, de akinek az egészsége engedi, az kimehet a városba is. A lakóknak vallásuk gyakorlására is lehetőségük van, egy plébános szombatonként tart misét az idősotthon kápolnájában – mondta Erszébet.
A mindennapi tevékenységeken kívül különböző foglalkozásokon is részt vehetnek.
Erzsébet tagja az otthonon belül működő énekkarnak, és részt vesz a kézimunkacsoportban is. A születésnapokat is megünneplik, ilyenkor rendszerint a kórus is felköszönti énekcsokrával az ünnepelteket.
Az idősotthon évente szervez kirándulást a lakók számára, idén a đakovói ménest volt szerencséjük látni. Két héttel ezelőtt pedig a koprivnicai (Kapronca) öregotthonban tettek látogatást, ahol vetélkedőt rendeztek az idősek számára. Négyféle játékban versenyezhettek a résztvevők: dominóban, az Ember, ne mérgelődj! társasjátékban, sakkban és kártyában. Erzsébet büszkén mesélte, hogy dominóban ő lett a harmadik, az érem most is ott lóg a szobája falán. Ez volt az első verseny, amin részt vett, mióta a nyugdíjasotthonba költözött, és nagy élmény volt számára.
Erzsébet példájából is látszik, hogy az idősek otthonának számos pozitívuma van. Az élet zajlik a falain belül is, szabadidős programokat biztosítanak a bentlakók számára, és a társaság is jó.
Néha a rokonok, szomszédok is meglátogatják, a távolabb élő családtagokkal pedig telefonon tartja a kapcsolatot. A jövő nyáron talán ismét hazalátogat valaki a családból, és akkor Erzsébet is néhány hónapot újra otthon tölthet a Duna-parti Kiskőszegen.
{fcomments}