A slatinai óriás mamutfenyő is versenyben van az Európai Év Fája címért

187

Idén is keresik az Év Fáját Európa-szerte. Az érdeklődők a www.treeoftheyear.org honlapon adhatják le szavazataikat két általuk kiválasztott, legszebbnek és legérdekesebbnek tartott fára. A voksolás február 1-jén indult és február 28-ig tart. A szavazók 16 fa közül választhatnak, köztük van a slatinai óriás mamutfenyő is.

Az Európai Év Fája verseny immár tizenkét éve hívja fel a figyelmet a fák és az emberek, a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a fáknak Európa kulturális és természeti örökségében betöltött szerepére és jelentőségére. A hónap végéig voksolhat bárki kedvenceire a www.treeoftheyear.org oldalon – érvényesen szavazni két fa bejelölésével lehet. A mozgalomban évente több százezren vesznek részt, a versengő országok száma a kezdetek óta 5-ről 16-ra emelkedett.

Az idei szavazás február 1-jén kezdődött és február 28-ig tart.

Magyarország eddig négyszer nyerte el az Év Fája címet

Legutóbb 2019-ben, amikor a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa „győzött”. 2020-ban a cseh résztvevő, a Cseh-Morva-fennsíkon, egy sziklanyúlványon élő erdei fenyő lett az első az európai év fája versenyen 47 226 szavazattal. A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa 16 ezer vokssal a nyolcadik lett 16 ország egy-egy különleges fája között.

Horvátország öt éve csatlakozott a kezdeményezéshez

A Dubrovnikhoz tartozó Trsteno falu szimbólumával, a nagy platánfával 2018-ban kezdődött Horvátország kandidálása.  A XV. század elején Florio Jakob Antuno kapitány Konstantinápolyból hozta a csemetét, amelyet a tavasz közeledtével el is ültetett. A fa minden hódítást túlélt – a török sereg, Napóleon katonái és az orosz csapatok támadását is –, köszönhetően az enyhe klímának, az életadó tavaszoknak és a róla gondoskodó környékbeli embereknek. Ez a fa akkor a 7. helyen végzett. 2019-ben a 11. lett a gubeci hársfa, az 1573-ban történt nagy parasztlázadás élő tanúja. A legenda szerint Matija Gubec a lombkorona alatt gyűjtötte össze követőit, mielőtt harcba indultak volna jogaik kivívásáért. Kora és történelmi jelentősége miatt a hársfát védett természeti emléknek nyilvánították. Majd a következő évben dobogós helyen végzett, 2. lett a daruvári ginkó. Tavaly pedig közel 32 ezer szavazattal a 10. helyre került az Isztria megyei Medulin legidősebb fája.

Horvátország idén egy évszázados óriással nevezett be

A slatinai óriás mamutfenyő az egyetlen védett példány a maga nemében Horvátországban. Ez az egyik legöregebb mamutfenyő Európában, Horvátországban természeti emlékként védett. Az arisztokrata európai nemesi család, a Schaumburg-Lippe a 19. századi kertészeti trendeket követve ültette ezt a mamutfenyőt. A legidősebb mamutfenyőket is ekkor ültették Angliában, természetes élőhelyükön kívül. Az óriási mamutfenyő az EPIcentar Sequoia Slatina része, amely egy új turisztikai oázis Slatina városközpontjában.

Magyarországot a csüngő japánakácok képviselik

Magyarországot a debreceni Csokonai Színház csüngő japánakácai képviselik a versenyben, amelyek Magyarországon tavaly az Év Fája verseny nyertesei lettek. A nyertes fák, a csüngő japánakácok megnevezése kicsit félrevezető, ugyanis a faj nem Japánból, hanem Kínából, illetve Koreából származik. A törzsre oltott, csüngő ágrendszerű, időskorban különleges és hatalmas boltozatos koronát viselő egyedek Debrecen város büszkeségei.