Kevés nő van vezető pozícióban
A nők társadalmi helyzete a 20. század eleje óta jelentősen megváltozott, tanulhatnak, továbbtanulhatnak, választhatnak. A nemek közti diszkrimináció viszont még mindig jelentős bizonyos területeken: több a felsőfokú végzettségű nő, ám a felső vezetők körében arányuk még mindig tíz százalék alatt van. A nők férfiakhoz viszonyított jövedelemhátrányát pedig 10–20 százalék közöttire lehet tenni.
A pozitív előrelépések és a vonatkozó jogszabályok ellenére a munka és a foglalkoztatás világában még mindig nagyon jelentős a nemek közötti diszkrimináció. A nők átlagosan hosszabb idő alatt találnak munkát, és még mindig több a munkanélküli nő, mint férfi. Ugyanazért a munkáért a nők még mindig alacsonyabb bért kapnak, átlagosan mintegy 20 százalékkal (az EU-ban átlagosan 62 nappal többet kell egy nőnek dolgoznia ahhoz, hogy ugyanannyit keressen, mint egy férfi), így a nyugdíjuk is alacsonyabb, ami pedig a munkahelyet illeti, nagy részük csakis olyan állást kap, amely tipikusan nőinek számít. Vagyis a nemek közti hátrányos megkülönböztetés igenis jelen van a munkahelyeken.
Tízszázaléknyi nő tölt csak be vezető tisztségeket
A nőknek sokkal rosszabb a helyzete a vezető tisztségek tekintetében is. A Vjesnik napilap szerint a felső vezetők között a nők aránya 10 százaléknál kisebb. A száz legnagyobb horvát vállalatban mindössze 6 százalék a női vezető, a felügyelő-bizottságokban pedig 20 százalék. Ami a magánvállalatokat illeti, itt is háromszor kevesebb a női vezető. Minél feljebb megyünk a ranglétrán, annál kevesebb nővel találkozunk, pedig több a felsőfokú végzettséggel rendelkező nő, mint férfi.
Általában a nők vállára nehezedik a család „működtetésének” a terhe is – vagyis a gyereknevelés, az idősebb családtagok ápolása, így férfi kollégáikkal szemben nem egyenlőek az esélyeik pl. a szakmai előrelépést illetően sem.
És az sem titok, hogy hiába létezik a nemek közti egyenlőségről, illetve a diszkrimináció megakadályozásáról szóló törvény, az állásinterjúkon a családi állapotra, a gyerekek számára is rákérdeznek, sőt az egyedülálló nőktől megkérdezik, hogy szándékoznak-e férjhez menni, és hogy hány gyereket szeretnének. A dolgozó nők között pedig szerencsésnek mondhatja magát az, akit a szülési szabadság után is várja jól fizető állása. A szakemberek szerint különösen aggasztó az, hogy az elmúlt évek alatt sem egyenlítődött ki a nők és a férfiak jövedelme, a nemek közötti diszkrimináció viszont nőtt.
Üvegplafon
A nők karrieresélyeinek szinte minden munkaterületen útját állja a szakirodalomban üvegplafonként emlegetett jelenség. Az üvegplafon azt jelenti, a nők egy bizonyos vállalati – például középvezetői – szintnél legjobb tudásuk ellenére sem képesek továbblépni, mert útjukat állja egy láthatatlan akadály – az a tradíció, hogy a felső vezetői pozíciókat csak férfiak tölthetik be. Ez az effektus jellemező a tipikusan elnőiesedett szervezetekre, önkormányzatokra, hivatalokra, oktatási intézményekre is, amelyeknél rendre férfiak kerülnek vezető pozíciókba. Smiljana Leinert Novosel, a zágrábi politikatudományi egyetem professzora a Vjesnik napilapnak elmondta, egy nő a tanulmányai folyamán saját tudásának és munkájának köszönhetően léphet előrébb, de ha ezt a művelt, szakképzett nőt vezető pozícióba kellene helyezni vagy előléptetni, máris „üvegplafonba” ütközik.
Még a szépségiparban is több a férfi, például a sztárfodrászok, a mesterszakácsok nagy része is ez erősebb nemhez tartozik. Smiljana Novosel szerint a politikában is lámpással kereshetjük a nőket, és a legutóbbi választások alkalmával egyik párt sem tartotta be az előírt kvótát, így a 151 parlamenti képviselő között csak 36 nő van. Van diszkriminációellenes törvény, de senki sem tartja be, és ennek nincs is semmiféle következménye. Novosel professzor asszony szerint ahhoz, hogy javuljon a helyzet, az emberek mentalitásának kellene megváltoznia, de gyökeresen.
