A médiának kulcsszerepe van

126
szili

Dr. Szili Katalin , a Nemzeti Összetartás Bizottságának alelnöke a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója pannóniai értekezletén a vajdasági újságírók felkérésére beszélt az egységes magyar médiastratégia kidolgozásának fontosságáról, valamint a hétvégi találkozó jelentőségéről.

– Ez már nem az első újságíró-találkozó a nemzeten belül, hiszen több olyan esemény volt az elmúlt hét esztendőben, amikor alkalom nyílt arra, hogy párbeszédre kerüljön sor. Annak idején a Kárpát- medencei Magyar Képviselők Fórumának megalakulásakor jött létre ez a szervezet is, és emlékeim szerint legutóbb két évvel ezelőtt Lendván került szóba, hogy beszélgessünk arról, ami a közös médiatér, a médiaregiszter, a médiastratégia létrehozását jelenti. Azóta sok minden történt a nemzetpolitikában is, hiszen azzal, hogy a Nemzeti Összetartozás Bizottsága is létrejött, lehetőségünk nyílt arra, hogy ne csak politikai szervezetekkel, ne csak politikai kérdésekkel foglalkozzunk, hanem azzal is, ami a határon kívül élő magyarság életét, összefogását jelenti. A médiának kulcsszerepe van: az a médiatér, amelyiknek nem csak az a szerepe, hogy megjelenjen a piacon, információt adjon, hanem ennél sokkal érzékenyebb, hiszen van egy missziója is, ez a nyelv megőrzésével, az identitás megőrzésével kapcsolatos. A 21. század elején ez az egyik legfontosabb misszió, ezért üdvözlöm, hogy sor került a találkozóra. Magam is a kezdeményezője voltam, hogy jöjjön létre egy médiastratégia, ami felöleli az egész nemzetet. Szóba került az is, hogy van olyan térség Erdélyben, ahol 400 írott sajtótermék jelenik meg, de ugyanígy fontos, hogy a szórványban élőkhöz is eljusson az információ. Van egy másik kérdés, ami számomra nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy egyáltalán kik, hol látják el ezt a missziót, és ehhez társul egy médiatámogatási rendszer is. Ha komolyan vesszük, és a politika is komolyan veszi ezt a missziót, akkor ehhez támogatást is társítani kell. Amikor házelnökként a Kárpát Medencei Magyar Képviselők Fórumát működtettük – és rendkívül örülök, hogy a mostani házvetetés is tovább viszi-, volt egy tervünk, hogy hozzunk létre egy olyan médiatisztást, ahol meg tudnak jelenni azok a határon túli, akár on-line akár nyomtatott médiumok, amelyek a magyarság kérdésével, jövőjével foglalkoznak. Ebben a kérdésben az elmúlt hetekben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrhoz is fordultam, hiszen úgy gondolom, hogy ez fontos lenne a nemzet számára, és abban a nemzetpolitikai ívben nagyon jól elhelyezhető, ami a könnyített állampolgárságtól a szavazati jogig szükséges, a támogatástól az oktatáson át a kulturális kérdésekig. Remélem, hogy ez is meghallgatásra és támogatásra talál.

Hogyan látja az újságírói függetlenség jövőjét, elsősorban a határon túli médiamunkások esetében?

– Azt gondolom, hogy ami önmagában az újságírók független létét jelenti, ez a legfontosabb. Azok akik kisebbségben teszik a dolgukat, és látják el ezt a missziót, ez egy egészen különleges szerep, hiszen nem elég csak egy térségben az ott élőknek eljuttatni, vagy tőlük eljuttatni információkat, hanem egy másfajta kapocs is, ami az egyes nemzetrészek, és összességében a magyar nemzethez és a magyar nemzet egészéhez fűződő kapcsolatot jelenti, ezt egy egészen különleges missziónak találom, úgyhogy ez alkalommal is köszönöm minden újságírónak, médiamunkásnak, tollforgatónak ezt a missziót. Ezért örülök a stratégiának, mert ebben lehet valamilyen közös tudást megteremteni, és ha megvan ez a közös cél, amit mindenki elfogad, akkor kevésbé lesz esetlegesen kiszolgáltatott.

Mennyire lehet egységes a szóban forgó stratégia?

– A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma eddig 12 olyan stratégiát alkotott meg, amit tekinthetünk úgy, mint egy hosszútávú nemzetpolitikai stratégiát, hiszen ebben a szórványstratégiától a határ menti térségek fejlesztéséig minden olyan dokumentum megtalálható, ami alapvetően a mi közös együttműködésünket jelenti, s azt a jövőképünket, hogy mi hova szeretnénk egy egységes nemzetként eljutni. Úgy hiszem, hogy ezen a fundamentumon nagyon jól lehet továbblépkedni, hozzátenni egy olyan egységes médiastratégiát, amiben meg tudjuk jeleníteni a prioritásokat, amelyek valóban identitásunk, nyelvünk, kultúránk megőrzését jelenti. Úgy gondolom, hogy ha egy nemzeti médiastratégia kerül kidolgozásra, az több, az teljesebb, mintha esetlegesen egy anyaországi stratégiáról gondolkodunk.

Milyen nehézségek adódhatnak a stratégia kidolgozásakor?

– Kell, hogy legyen egy egységes nyelvezetünk, hogy minden dolog alatt ugyanazt értsük. A Nemzeti Összetartozás Bizottságában egy hónapja létrehoztuk az autonómiai albizottságot, ami azt jelenti, hogy tudunk olyan célokat kitűzni, amelyek mentén el tudunk kezdeni egy beszélgetést. Fontos, hogy a nemzeti önrendelkezés alatt mindenki ugyanazt értse. Hiszen sokszor beszélünk ezekről a kérdésekről, lehet, hogy mindenki mást ért rajta, és éppen ezért vannak azok a viták, ellentmondások, amik esetlegesen egy külső szemlélő számára azt jelenthetik, hogy igazából a magyarok sem értenek ebben egyet. Akkor hogy szeretnének ehhez támogatást kérni? Ez igaz a médiastratégiára is, hogy abban ami a regisztert, a különböző támogatási rendszereket jelenti, vagy, hogy ez hosszútávon hogyan működjön, milyen módon, milyen mélységig, hogyan tartsuk fenn, ezekben egyet kellene értenünk. Ha ezt meg tudjuk teremteni, akkor ehhez könnyebb lesz már hozzáépíteni azt, hogy ugyanazt a célt szolgáljuk.