Június 28-a a világ talán egyik legismertebb merényletének a 99. évfordulója. Ezen a napon egy radikális szerb terrorista, Gavrilo Princip Szarajevóban rálőtt Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökösre. A merényletben a trónörökös és felesége életét vesztette. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amely kirobbantotta az első világháborút.
Az osztrák-magyar korona örököse 1914 júniusában azzal a céllal látogatott Szarajevóba, hogy részt vegyen a császári és királyi hadsereg hadgyakorlatán. A trónörökös annak ellenére is makacsul ragaszkodott a látogatáshoz, hogy ötletét a többség nem támogatta, sőt határozottan ellenezték a terrorveszély miatt. Ferdinánd vesztét tehát részben saját makacskodása okozta, az, hogy nem hallgatott tanácsadóira.
Merénylet sora
A Ferenc Ferdinánd elleni merénylet mögött a szerb kormány által is támogatott Mlada Bosna (Ifjú Bosznia) terrorszervezet aktivistái álltak, akik mindent gondosan előre kiterveltek, semmit sem akartak a véletlenre bízni. A terroristák több helyszínen is próbálkoztak, mígnem végül sikerrel jártak. A korabeli források szerint a trónörökös likvidálására az első kísérletet még útközben, a vonaton tették: valaki megrongálta a vonat fékrendszerét. A szabotázst szerencsére időben észrevették, és lecserélték a szerelvényt. (Ferenc Ferdinánd Bécsből Budapesten és Eszéken keresztül utazott Szarajevóba, tehát áthaladt a mi vidékünkön is.).
A trónörökös vonatját az állomáson időzített bomba várta. Mivel azonban több mint egy órát késett a szerelvénycsere miatt, a bomba idő előtt robbant fel. A robbanásban tizenegy ember könnyebb sérüléseket szenvedett. A tartomány kormányzója a történtek után azt tanácsolta Ferdinándnak, hogy rögvest forduljon vissza, ám ő hajthatatlan volt. Másnap reggel az utcán nagy tömeg várta a herceget. A tömegben ott volt hat terrorista is. Mindegyikük más ponton állt lesben. Négyen elszalasztották a támadást félelmükben, vagy mert nem voltak biztosak a dolgukban. Végül egyikük mégis gránátot dobott a leendő királyi pár kocsijára, ám az lepattant a kocsiról, és a mögöttük haladóra esett, négy embert megsebesítve. Ezek után már Ferdinánd is komolyabban vette a helyzetet, és kísérete megerősítését kérte.
A protokolláris seregszemle után a trónörökös úgy döntött, hogy meglátogatja a reggeli támadás sebesültjeit. Mint ahogy később kiderült, ez az életébe került. A kórház felé hat kocsiból álló konvojban indultak, ment közben megmásított útvonalon. Amikor a konvoj első két járműve tovahaladt, a tartománynak a herceg kocsijában utazó katonai kormányzója, Oskar Potiorek megálljt parancsolt, amíg vissza nem fordul a két kocsi. A véletlennek köszönhetően a hercegi autó alig két méterre állt meg Gavrilo Principtől, ő pedig kapva az alkalmon lelőtte Ferenc Ferdinándot és feleségét, Chotek Zsófiát. A hercegnőt a hasán érte a lövés, a herceget a nyakán. Olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy mire beértek a kórházba, mindketten meghaltak. A trónörökös utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Ez csupán egy karcolás, semmiség, túlélem.” A merénylőt azonnal elfogták.
A merénylők sorsa
A merénylet után mind a hat összeesküvőt elfogták, és bíróság elé állították. Hármukat halálra ítélték, de Gavrilót és még két társát nem, mivel még nem voltak 20 évesek. Így 20-20 év börtönt kaptak. A szarajevói merénylő 1918 tavaszán tüdővészben halt meg egy csehországi börtönben. Holtestét később hazaszállították, és Szarajevóban temették el, ahol hősként tisztelték, emléktáblával jelölték meg a helyszínt.
A merénylet következményei minden elképzelést felülmúltak. Az Osztrák-Magyar Monarchia tisztában volt vele, hogy Szerbia áll a merénylet mögött, ezért ultimátumot küldött Szerbiának. Az ultimátumot orosz biztatásra a szerbek visszautasították, és egy hónappal a merénylet után július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának, kirobbantva ezzel az első világháborút, amely milliók sorsát pecsételte meg.
{fcomments}
