Pélmonostoron, a HMDK évi közgyűlésén lehetőségünk volt beszélgetni Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral.
Egy olyan épületben gyűltünk össze, amelynek a létrejötte a magyar kormánynak köszönhető, és amely az egész horvátországi magyarság büszkeségére válik.
– Én azt gondolom, hogy ez egy szimbolikus helye a magyarságnak most már nemcsak Pélmonostoron, hanem horvátországi szinten. Erre legyünk büszkék, mert bizony Pélmonostor, amely szinte a legközelebb van a magyar határhoz, ha Mohácsot nézzük, nem rendelkezett ilyennel, a magyarság életét meghatározó létesítménnyel. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a közgyűlés reprezentálta az egész horvátországi magyarságot és a sikereket, amelyeket az elmúlt években a HMDK elért. Elsősorban ezt annak köszönhette, hogy egyfajta stabilitás valósult meg itt a magyarság körében. Az a széthúzás, ami közel két évtizedig jellemezte a magyarságot, megszűnt. És amikor van egy politikai stabilitás, amikor az embereket a célok érdekében össze lehet fogni, akkor a politikában és a közéletben a matematika más. A matematikában a kettő plusz kettő, akárhogyan is magyarázzuk, négy. De a politikában nem. A kettő plusz kettő, hogyha összefogás van, akkor az lehet öt, hat vagy hét is. Ezt látjuk a szavazatokban, ezt látjuk a beruházásoknak a megteremtésében. Ezt látjuk abban is, hogy amikor itt megfogalmazódnak célok, akkor mellé tudják állítani a helyi közéletet, nyilván az itteni magyarságot, és egyébként sok esetben nemcsak a magyarokat, hanem a horvát kormányt, és természetesen csak úgy, mint az előző másfél évtizedben is, hogy a magyar kormány mindig mellé áll ezeknek a kezdeményezéseknek, mert nekünk minden magyar ember számít, és szeretnénk azt elérni, hogy a magyar nemzeti közösségek a Kárpát-medencében mindenütt megerősödjenek.
– A közgyűlésen tartott beszédében említette, hogy a 2024-es esztendő a nemzetpolitikában az együttműködő nemzet éve lesz. Ez mit takar?
– Mindig tematikus éveket határoztunk meg. Erről a Magyar Állandó Értekezlet dönt, most legutóbb november 17-én döntött a tematikus év elnevezéséről. A „2024 az együttműködő nemzet éve” azt takarja, azt jelképezi, hogy folytatjuk azt a nemzetpolitikai sorozatot, amit az előző években már elkezdtünk. Ennek a legfontosabb része az, hogy a magyar identitást megőrizzük, a magyar intézményrendszert erősítsük, és természetesen a nemzetrészek közötti életet még erősebbé tudjuk szőni. Hálózatokat építünk a nemzetpolitikában. Ezek fontos dolgok, mert a hálózatok, önkormányzatok, hogyha csak a testvértelepülési rendszerre, a civil szervezetekre gondolunk, úgy átszövik az egész társadalmat, az egész nemzetet, hogy a hálózatok külön-külön is megtartják a magyarságot. Az együttműködő nemzet évében rájuk fogunk gondolni.
– Hogyan értékelné az együttműködését a horvátországi magyar közösséggel?
– A horvátországi magyarság, hogyha az elmúlt 30 évet nézzük, egy nagyon nehéz helyzetből indult. Háború volt, gazdasági, politikai összeomlás. Harcok voltak ezen a területen, illetve ettől egy kicsit délebbre, és sajnos az itteni magyarságnak meg kellett élnie azt, hogy nagy része elmenekült Magyarországra, de voltak, akik jóval messzebb mentek, és össze kellett tartani a magyarokat annak érdekében, hogy egyáltalán legyen, aki visszajöjjön. Másrészt pedig megérték azt is, hogy magyarként akár magyarokkal álltak szemben a fronton, hiszen Horvátország és Szerbia küzdött egymás ellen, harcolt egymás ellen, a horvátok honvédő háborút folytattak, és a magyarok mind a két országban ott élnek. Szóval egy nagyon nehéz helyzet volt, és ebből kellett újrateremteni a magyar társadalmat is, ami nagyon-nagyon nehéz volt. És ha a harminc év eredményeire gondolunk, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a horvátországi magyarság és a vajdasági magyarság példaértékű munkát végzett, és nem csak munkát, hanem példaértékűen kezdte újra az életét, és jó látni azt, hogy itt a magyar gyerekeknek van jövőjük. Nemcsak múltról lehet beszélni, hanem igenis jövőről is. Nemzetpolitikai szempontból van mire büszkéknek lenniük a horvátországi magyaroknak. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi kormányt például a horvátországi magyarság képviselője szavazata nélkül nem tudnák fenntartani Horvátországban. Úgyhogy számunkra fontos az, hogy a magyarság erős maradjon. Nyilván nemcsak eredményekről kell beszélni ilyenkor, hanem azokról a dolgokról is, amelyek azért nem annyira jók. Például a demográfiai helyzet. De ez össznemzeti szinten jelentkezik, az elmúlt másfél évtizedben a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországon a családtámogatási rendszert bővítse és erősítse. A világon egyedülálló módon támogatjuk a családokat annak érdekében, hogy azt a negatív trendet, ami 1981 óta jellemzi Magyarországot, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek, meg tudjuk fordítani. Amikor a születési ráta emelkedik Magyarországon, a határon túli magyarságnál is hasonló módon nyilvánulnak meg az emberek, úgyhogy nagyon reméljük, hogy a fogyás meg fog állni és növekedés jellemzi majd a következő évtizedekben minden nemzetrészt annak érdekében, hogy magyarságról ne csak most beszélhessünk, hanem 2050-ben meg 2100-ban is, például itt, Pélmonostoron is.
A cikk az elektronikus média többféleségének és különbözőségének fejlesztéséről szóló Alap által került társfinanszírozásra.