A hegyaljai vasút megváltoztatta az emberek életét

0
35

Ma már nyilván csak az idősebbek emlékezetében él a valamikori Pélmonostor–Kiskőszeg (Batina) vasútvonal, amely hosszú ideig a hegyaljai településeknek a nagyvilággal való összeköttetését tette lehetővé. Az egykori vaspálya megépülése a térség rohamos fejlődését eredményezte. A témáról dr. Majdán Jánossal, a Pécsi Tudományegyetem docensévvel, a téma szakértőjével beszélgettünk.

A vasút 1870-ben érte el térségünket, amikor is már elkészült a vaspálya Villány és Eszék között. Azért csak ekkor, mert a Dráván hidat kellett építeni, ami nem volt egyszerű. Ekkor épült meg a pélmonostori vasútállomás is a főhercegi váróteremmel együtt. Arra viszont, hogy a vasút innét tovább haladjon Kiskőszeg irányába, még várni kellett bő 40 évet, ugyanis az akkori előírások értelmében az állami vasútépítés csak úgy kezdődhetett meg, ha a költségek 30%-át a kezdeményezők biztosítani tudták. Mivel a térségben tőkehiány volt, az érintett községek ingyen a vasútnak adták azokat a parcellákat, melyen a sínek és a kiszolgáló épületek létesültek. A vidék téglagyárai a szükséges téglamennyiséget biztosították térítésmentesen, az erdészet pedig a talpfákat. Az összefogásnak köszönhetően így elkezdődhetett a vasútépítés, és 1910-re elkészült a pálya – tudtuk meg dr. Majdán Jánostól, a Pécsi Tudományegyetem docensétől, aki hosszú ideje foglalkozik vasúttörténettel.

Óriási változást hozott

Ha valahol lefektetnek egy új vasúti pályát, az ma is hatással van az adott vidékre, ám akkora változást manapság nem hoz, mint 100 évvel ezelőtt „produkált”. Abban az időben, amikor az emberek lovakkal, szekérrel közlekedtek, eljutni mondjuk Kiskőszegről Eszékre, vagy az akkori megyeszékhelyre, Pécsre és vissza egy egész napba beletellett, vonattal viszont mindez irányonként másfél-két órára csökkent. Ez lehetőséget biztosított az embereknek arra, hogy a városokban értékesítsék termékeiket, oda járjanak dolgozni, illetve ami talán még ennél is fontosabb, megnyitotta a diákok előtt a lehetőséget arra, hogy középiskolába járjanak. A vonat ugyanis naponta háromszor megfordult a hegyaljai síneken, lehetővé téve ezzel az ingázást.  De a sínpálya társadalmi változásokat is hozott.

– A vasútállomások építése akkoriban nagyon szigorú szabályok szerint mehetett csak végbe. A kor legjobb mérnökei végezték a munkákat, akik gondosan ügyeltek minden részletre. Az állomásokon külön női és férfi mosdókat építettek, ez akkoriban, amikor a falvakban csak az árnyékszéket ismerték, óriási újdonságnak számított. De újdonságot jelentett az is, hogy a vasúttal egy időben megérkezett a településre a pontos idő is: az állomásépület órája ugyanis mindig pontosan járt, és ahhoz lehetett igazodni – magyarázta Majdán János.

Gazdasági fellendülés

A vasút nem csak a lakosság hétköznapi életébe hozott változást, hiszen a vaspályát nem csupán személyszállításra használták. A hegyaljai vasúton is több volt a tehervagon, mint a személykocsi. A réti földekről például vonattal szállították a répát a pélmonostori cukorgyárba, illetve a búzát a malomba, de az erdészet is használta a vágányokat a kitermelt fa elszállítására. Kiskőszegen erre a célra egy kirakodóhelyet is létesítettek, így hát a drávaszögi termékeket könnyen gőzhajóra tudták rakni és tovább szállítani azokat a Dunán.

Eljárt felette az idő

A hegyaljai vasút vesztét az 1960-as években a teher- és személyautók megjelenése okozta. Addigra minden települést meg lehetett már közelíteni busszal, ráadásul azok rövidebb úton és gyorsabban közlekedtek, és még olcsóbban is. Ehhez még hozzájött a kamionok és a személyautók elterjedése is, ami teljesen idejétmúlttá tette a hegyaljai vonalat. Végül 1968. május 25-én megszüntették a szakaszon a személyforgalmat, ezután teherforgalom még volt egy ideig, de a rossz állapotú vágány miatt az is hamar megszűnt. Idővel felszedték és elhordták a síneket, a bakterházak, vasútállomások épületei azonban még sokáig megmaradtak. Karancson a mai napig áll a régi vasútállomás épülete, igaz, most vendéglőként üzemel. Az állomások a hegyaljai falvakban is megvoltak egészen a közelmúltig, amikor is a vasútvonal mentén megkezdődött egy öntözőcsatorna kialakítása, ennek következtében a megmaradt épületeket is lebontották. Ma már csak az utcanevek jelzik, hogy egykor (gőz)mozdony vontatta szerelvények jártak ezen a vidéken: azokon a településeken, ahova vaspálya vezetett, szinte egytől egyig van Vasút utca.