A csokoládé mindennapos élvezet az északi féltekén, de amikor a kezünkbe kerül a csillogó csomagolású édesség, eszünkbe sem jut, hogy a termeléséhez fűződő történet messze sem édes.
Egy korábbi tanulmány szerint ugyanis több százezer gyerek dolgozik a kakaóbab-ültetvényeken. A dolgozó gyermekek 64 százaléka 14 év alatti. A világ legnagyobb kakaótermelőjének számító Elefántcsontparton a gyerekek legnagyobb része emberkereskedők áldozataként kerül rabszolgasorba – esetenként 2-300 dollárért veszik meg a szülőktől.
De nem csak az élelmiszeripar használja ki a gyerekeket.
Pár évvel ezelőtt például a H&M és a Zara ruhamárkák kerültek reflektorfénybe bangladesi és üzbegisztáni beszállítóik miatt, mert kiderült, hogy legnagyobb részben 10 év alatti gyermekek által begyűjtött gyapotot használnak fel a ruhaanyagok előállításához.
A gyerekeket foglalkoztató termelési ágazatok a bányászattól és a fémfeldolgozástól a mezőgazdaságon és a cipőgyártáson át a virág- és banántermesztésig terjednek. A szegényebb országokban a gyerekek, különösen a lányok, már 5-7 évesen dolgozni kezdenek.
A gyermekmunka világméretű törvényi tilalma ellenére még mindig több mint 200-240 millió gyerek dolgozik szerte a világon.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO 2002-ben kezdeményezte, hogy június 12. legyen a gyermekmunka elleni világnap. Az ILO a Gyermekmunka Eltörlésére Irányuló Nemzetközi Programjának (IPEC) célja, hogy 2016-ig felszámolják a gyermekmunka legrosszabb formáit, ez azonban, nyugodtan kijelenthetjük, sajnos nem valósult meg.
Hogy is tudnák megszüntetni, hisz a gyermekmunka legfőbb oka a szegénység, és főleg a fejlődő országokban mindennapos. Itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat, hogy pénzt keressenek a család számára. Így azonban nincs lehetőségük sem az iskolába járásra, sem pedig a játékra.
És mindaddig sajnos marad is a modern kor rabszolgasága, amíg a gyerek eladása és dolgoztatása egész családokat tart el.
