A híradások szerint újra emelkedett a benzin ára, így az év elejéhez képest most átlagosan 50 kúnával kell többet fizetnünk egy tank üzemanyagért.
Egy felmérés szerint pedig egyre tovább élnek szüleikkel a horvát fiatalok: a harmincévesek 62 százaléka még a szülei háztartásában lakik. A kimutatások szerint ennek legalább két oka van. Egyrészt nem tudnak önálló lakáshoz jutni, a keresetükből nem futja, vagy pedig munkanélküliek. Emellett a tanulási időszak is jócskán kitolódott, akár 25 éves korig is egyetemi polgárok lehetnek.
Közben a múlt héten megtartotta első egyeztető fórumát a svájci frank alapú hitelesek problémájának hosszú távú megoldására létrejött munkacsoport, amelynek tagjait a pénzügyminisztérium, a központi bank, a kereskedelmi bankok és a frankhitelesek egyesülete delegálta. Megoldás azóta sem született, legalábbis lapzártánkig.
Az Európai Bizottság (EB) pedig a rendelkezésére álló legszigorúbb ellenőrzéssel fenyegette meg Horvátországot a túlzott költségvetési hiány miatt, ha Zágráb májusig nem nyújt be egy olyan meggyőző nemzeti reformprogramot, amely elég ambiciózus ahhoz, hogy meggyőzze a bizottságot.
Az EB nem volt elragadtatva attól sem, hogy a kormány egyik intézkedésével rögzítette a svájci frank árfolyamát. A döntés szerintük segít a hátrányos helyzetben lévő állampolgárokon, akik így nem tudták volna törleszteni tartozásaikat, de átruházza a terheket a bankszektorra. Ezért szerintük fennáll a lehetősége annak, hogy a jövőben a pénzintézetek nem tudnak újabb hiteleket nyújtani a lakosságnak. A bizottság úgy ítélte meg, hogy az ilyen intézkedések veszélyeztetik az ország jogi biztonságát, ami kihathat a gazdasági környezetre.
Tehát nem mindegy, hogy lép a kormány, mert ha az Európai Bizottság májusban úgy dönt, hogy szigorúbb ellenőrzés alá vonja Horvátországot, akkor egy, a válságból kilábaló akcióterv elkészítésére kényszerítheti. Az engedetlenséget Brüsszel végső esetben azzal büntetheti, hogy korlátozza Horvátország hozzáférését az unió strukturális és befektetési alapjaihoz.
Itt most nem csak az ország gazdasági helyzete a tét, az sem mindegy a kormányon levők szempontjából, hogy a közelgő parlamenti választások előtt milyen intézkedéseket hoznak. Mert a szavazók 74 százaléka szerint évek óta rossz irányba halad az ország. Ez az arány csökkent az elmúlt egy év alatt, de a számok így is nagyfokú borúlátásra utalnak.
