Figyelmet keltő javaslatok a horvátországi résztvevőktől
Budapest – Március 11-én az Országház Vadásztermében plenáris ülést tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, a HMDK elnöke, valamint Andócsi János, a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok és Képviselők Koordinációjának társelnöke, akit először hívtak meg e rangos testület tanácskozásra. Mindketten tiszteletbeli tagként, felszólalási joggal vettek részt a KMKF munkájában.
A KMKF ez évi plenáris ülését Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke nyitotta meg – aki egyben a KMKF elnöke is – és vezette le.
Az ülésen részt vettek – a határon túli és anyaországi képviselők mellett – az Európai Parlament romániai és szlovákiai magyar képviselői is: Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bauer Edit és Mészáros Alajos.
Az ülésen megvitatták többek között a szórványstratégiát, a könnyített honosítási eljárást, a választójog kérdését, amivel kapcsolatban Kövér László és Semjén Zsolt is kijelentették, nincs első és második kategóriájú állampolgár. Hogy hogyan élhetnek a honosított határon túliak a választójoggal, azt majd a választójogi törvény fogja meghatározni. A legvalószínűbb, hogy az országos listára adhatják le szavazatukat, de nem elképzelhetetlen az sem, hogy saját listát fognak állítani.
Az ülés első döntéseként, ellenszavazat nélkül megerősítette azoknak a tiszteletbeli tagságát, akiket Kövér László elnök hívott meg felszólalási joggal a KMKF tagjai közé (Duray Miklós, Szlovákia, Izsák Balázs és Tóró Tibor, Románia, Horvát Ferenc, Szlovénia, Ágoston András, Szerbia, Andócsi János és Jakab Sándor,Horvátország).
Az ülés központi témája a készülő alkotmány, az új alaptörvény volt
A nemzetpolitika a magyar kormány politikájának sarokköve – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és kiemelte, hogy Magyarországnak nemzeti kormánya van, amely prioritásként kezeli a magyarság ügyét. Beszédében arról is szólt, hogy az alaptörvényben különös hangsúlyt fektettek arra, hogy a szövegbe az egységes magyar nemzet kifejezés kerüljön be. A korábbi alkotmánnyal ellentétben, amely azt tartalmazta, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért, az új alaptörvényben az a megfogalmazás szerepelhet majd, hogy „Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért”.
Jakab Sándor, mint a KMKF ülésének egyik legaktívabb tagja, az
alkotmánytervezetről szóló vitában is többször hallatta hangját, és józan, megfontolásra érdemes javaslataihoz a horvát alkotmány megfelelő cikkelyeit idézte példaként.
Kövér László felkérte a határon túli vezetőket, hogy bátran vessék papírra javaslataikat, illetve véleményezzék az alkotmánytervezetet.
Andócsi János a zárónyilatkozatként megfogalmazott Állásfoglalással kapcsolatban tett javaslatot.
Az ülést követően megemlékezésre került sor az Országház Felsőházi termében Esterházy János születésének 110. évfordulója alkalmából
