„Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti; fontossága van annak, hogy milyen mértékben tudjuk művelni, mennyire tudunk lépést tartani fejlődésével, legyen szó akár a magyarországi tömbmagyarságról, akár a szórványban élőkről” – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hétvégi Magyar Iskolák Világtalálkozójának megnyitóján a Balassi Intézetben, Budapesten. A négy kontinensről összegyűlt, hétvégi vagy délutáni iskolában tanító, diaszpórában élő tanárok számára ugyanis ez az intézmény szervezett egyhetes találkozót és továbbképzést július 9-e és 15-e között.
Az ünnepélyes megnyitón a miniszerelnök-helyettes kiemelte: a nyelvismeret mellett legalább annyira fontos a diaszpórában élők számára azoknak a szimbólumoknak, kódoknak az ismerete, amelyek az egyént a magyar közösség tagjaivá teszik. Navracsics Tibor köszöntőjében hangsúlyozta: könnyebb, vonzóbb egy olyan közösséghez tartozni, amely sikeres, fiatalos országot jelenít meg. Hangsúlyozta: a magyarok sikerei jórészt mindig a talpra állásból adódtak, és most „történelmi lehetőségünk van, hogy ismét sikeres nemzet legyen a magyar”.
„Eddig, ha nemzetpolitikáról beszéltünk, szinte kizárólag a Kárpát-medencei határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartást, a külhoni magyar identitás megőrzését, az ottani kulturális identitás fenntartásának intézményrendszerét értettük alatta. Ma már látható: az elmúlt húsz évben rohamosan nőtt a jelentősége azoknak a magyaroknak is, akik nem tömbben élnek, akik más közösségek részeként olyan többségi nyomásnak vannak kitéve, ahol a vegyes házasságok, a kétnyelvűség, a multikulturalizmusban való felolvadás révén fennáll a nyelvvesztés veszélye, illetve az a helyzet, hogy a nyelvet újra kell tanulni” – emlékeztetett a kormányfő helyettese. Navracsics hangsúlyozta: missziót végeznek azok, akik vállalják, hogy Argentínában, Ausztráliában és másutt hétvégenként tanítsák a harmadik-negyedik generációs, gyakran már nyelvüket vesztett magyarokat.
A Balassi Intézet szándékai szerint a világtalálkozó programja alapvetően egy érdekes és szerethető mai Magyarországot szeretne bemutatni. A résztvevőkkel közösen próbálják megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek felkelthetik egy harmadik vagy negyedik generációs magyar származású fiatal érdeklődését, vagy amelyek segítenek megtartani egy alig néhány éve szüleivel együtt kiköltözött gyerek kapcsolatát hazájával. Az intézet ötletekkel segíti a kinti közösségépítést, a helyszínen létrehozza a külhoni magyar iskolák tanárainak csoportját és hálózatát, így kapcsolva össze a magyarországi és a külhoni kollégákat a további szakmai kapcsolatok megerősítése céljából. A szakmai program előadásokat, műhelymunkákat foglal magában, s mivel a nyelvoktatási kérdések szorosan összefonódnak a magyarságismereti programokkal, ezért közösségépítési technikákkal is kiegészülnek a pedagógiai-módszertani gyakorlatok.
A találkozón 4 kontinens 40 országának 100 magyartanára vesz részt, köztük vajdasági pedagógusok is.
