A vörösmarti vadásztársaság elnökével, Simits Józseffel beszélgettünk a vadászok tevékenységéről, helyzetéről. Nagy öröm számukra – hangsúlyozta az egyesületvezető –, hogy egyre több fiatal érdeklődik a vadászat iránt.
A Vadász (Lovac) nevet viselő egyesületnek zömében csúzai és vörösmarti tagjai vannak. A 2016-ban alapított szervezet 3500 hektáros vadászterületen gazdálkodik, melyet fele-fele arányban alkot rét és dombság. Simits Józseftől megtudtuk, az általuk felügyelt területen a legnagyobb gondot a vaddisznóállomány hiánya, valamint a szarvasok túlszaporodása jelenti.
– Amióta Magyarország megépítette a kerítést a határon, megszűnt a szarvasok természetes migrációja. Jelentős létszám maradt a mi oldalunkon, és el is szaporodott. Tovább rontott a helyzeten, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az általuk használt földterületeken lévő nádasokat, erdőt, lapost stb. kiirtották, megművelték, a vadkárok csökkentése érdekében bekerítették, leszűkítve ezzel a vadak élőhelyét, ami szintén a szarvasállomány koncentrációjának növekedését vonta maga után – magyarázza Simits József.
Hozzátette, az illetékes minisztérium évente 26 szarvas kilövését engedélyezi, ezzel szemben az éves szaporulat 300 körül mozog. Ennek eredményeképpen felméréseik szerint 1500-2000 között van az egyesület szarvasállománya, aminek harmada lenne ideális.
A vaddisznóállomány ezzel szemben jelentősen lecsökkent – állítja –, aminek oka a sakálok elszaporodása, ezek ugyanis pusztítják a malacokat. Vaddisznót az utóbbi időben a réten és a hegyen is csak elvétve lehet látni. Ezen a helyzeten a sakálok ritkításával javíthatnak.
A vadászok munkája nem merül ki a vadak kilövésében
Simits hangsúlyozta, a vadászok munkája nem abban áll, hogy kilövik az állatot, hanem hogy rendben tartják az adott terület vadgazdaságát. Az egyesület működése jelentős anyagi költséggel jár, ebben nagy segítségükre van a Hercegszőlősi járás támogatása. Továbbá óriási segítség számukra, hogy biztosítási díj fizetése ellenében a minisztérium átvállalta a vadak által okozott közúti baleseti károk megtérítését. Enélkül ugyanis egy vadgázolás okozta kár csődbe is sodorhatná a társaságot.
Az egyesületnek jelenleg huszonöt tagja van, az utóbbi időben sok fiatal vadásszal bővült a csapat – mondja az egyesületvezető –, ami nagy öröm számukra, ugyanis a fiatalok biztosíthatják majd az egyesület jövőjét.
Jó kapcsolatot ápolnak a környezetükkel
A vadásztársaság jó kapcsolatot ápol környezetével: más vadásztársaságokkal, az erdészettel és a mezőgazdaságban dolgozókkal is.
– A földtulajdonosok nagyon együttműködőek, sokan kukorica- vagy cukorrépaadománnyal segítik a munkánkat, sőt még külön földterületet is bevetnek azzal a céllal, hogy oda tereljék a vadakat – mondja az egyesület elnöke, hozzátéve, a csúzai és környékbeli nagygazdák, Sipos József, Kováts István, Kollár Lajos, Rajki Zoltán is segítőkészek, az együttműködés pedig kölcsönös, ugyanis a vadásztársaság tevékenysége nélkül még gyakoribbak lennének a mezőgazdaságot sújtó vadkárok.
Amellett tehát, hangsúlyozta Simits József, hogy a vadászat egy szép sport, hobbi, melyben az ember közelebb kerül a természethez és kiélheti „ősi ösztönét”, hatalmas szerepe van e tevékenységnek az egyensúly fenntartásában is.
