Vince-nap

Több egyesületünk is szervezett összejövetelt székháza udvarában, melyek nyárson sütéssel, borozással, társalgással teltek

0
124
Csúza

Január 22-e Vince napja, az év első boros ünnepe, melyet sok drávaszögi borász életben tart, elsősorban zárt, baráti eseményként, s főleg a borok kóstolására szorítkozva, de ma már azokon a tájakon és közösségekben is átvették a „vincézés“ hagyományát, amelyekre a szőlészet nem jellemző. Több egyesületünk is szervezett összejövetelt székháza udvarában, melyek nyárson sütéssel, borozással, társalgással teltek.

A Szent Vincéhez kötődő hagyomány vidékünkről, a Drávaszögből indulva terjedt el a magyar nyelvterületeken. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett „Vince-vesszők” állapotából következtettek a szüret gazdagságára. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták, hogy kihajtsanak. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ellenkező esetben gyenge termés várható.

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a szőlősorok végére kolbászt kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre.

A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait, és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.

„Vincéztek“ a hegyaljaiak…

A sepsei HMDK-alapszervezet szokásához híven székházában fogadta a vendégeket Vince-nap alkalmából kolbászsütésre, borkóstolóra. Az egyesület székházához egy hatalmas borospince is tartozik, amely azt jelzi, hogy valamikor nem akármilyen szőlősgazda élt itt, illetve egy kisebb, 0,2 hektáros szőlőültetvény, melynek terméséből az egyesület tagjai saját bort készítenek. Odaadóan gondoskodnak szőlőjükről, csapatmunkában metszik, és a szüretből is mindannyian kiveszik a részüket.

Csúzán a helyi HMDK-alapszervezet először rendezett „vincézést“, melynek helyszínéül a Kossuth-ház szolgált. Kozár Józseftől, az egyesület elnökétől megtudtuk, az épület udvarában gyújtott tűznél sütötték a kolbászt és a szalonnát, emellett bográcsos étellel is várták a vendégeket. Természetesen borból sem volt hiány, hiszen Csúza is a szőlőtermesztéséről és borászatáról ismert település. 

Vörösmarton is sok a szőlőültetvény, a falu erre a tevékenységre építette imázsát, idegenforgalmát. Vince napján sok pincészet fogad vendégeket. A Baranyai Júlia Kultúregyesület tagjai is szerveztek programot január 22-ére. Összejövetelükön részt vettek idősebbek is, pattogó tűz és magyar zene mellett, jó társaságban zajlott az esemény székhelyükön.

A hegyaljai településeken számos vendéglő és pincészet is tárt ajtókkal várta a vendégeket, így például a karancsi Szabó pincészet, a csúzai Pinkert borászat, összejöveteleiken többnyire visszajáró társaságok vettek részt.

… és az Erdődi-hegyháton élő nemzettársaink is

Dályhegyi magyarjaink  a szabadban sütöttek-főztek, és a helyi borokat ízlelgették. Az összejövetelre a Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület szervezésében került sor. Szőlővessző-szentelés is volt, majd a kultúrotthonnál ünnepelt a társaság.