Verne magyar hőseinek nyomában

0
385

Verne Gyula (Jules Verne) a világirodalom nagy klasszikusai közé tartozik. Kalandregényeit generációk forgatták, adták kézről kézre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szinte nincs is olyan felnőtt, aki ne hallott volna műveiről. Azt viszont kevesen tudják, hogy az író kifejezetten szimpatizált velünk, magyarokkal.

Vernéről az olvasók többségének minden bizonnyal először a kalandok és a tudományos fantázia jut eszébe. Az kevésbé ismert tény, hogy az író igen kedvelte a szabadságszerető magyar nemzetet és Magyarországot, noha személyesen sosem járt erre.  Ennek nyomát fellelhetjük regényeiben is, ahol gyakoriak a magyar hősök. Ennek legékesebb példája Sándor Mátyás magyar szabadságharcos története, akinek a francia író egy egész regényt szentelt. Külön kuriózum, hogy a magyar gróf a regényben a mai Horvátország területén is megfordul. Az 1885-ben megjelent írás főhőse Isztriában, pontosabban Pazin várában raboskodott, ahonnét egy barlangon és a Lim-fjordon át szökött meg a regény szerint 1867. június 26-án. Verne meglepő pontossággal ír Pazinról és a fjordról (tulajdonképpen öböl), annak ellenére, hogy sosem járt ott. Korabeli források szerint ez annak tudható be, hogy az író több, a környéket leíró útikönyvet is elolvasott, valamint a városka polgármesterével is levelezett. A településen mind a mai napig él a köztudatban, hogy bizony náluk játszódik az egyik Verne-regény egy fejezete. Ennek emlékére utcát is neveztek el a francia irodalmárról, sőt minden év június 26-án ünnepséget is rendeznek a tiszteletére. A város természetesen nem csak ezen a napon próbál hasznot húzni a Verne-hős Sándor Mátyásból. Az arra járó turisták számára lehetőség nyílik ugyanis vezetett túrákon át a várból az öblön át kijutni a városból, de vernés szuveníreket is vehetünk Pazinban. A városban egy amatőr színjátszó csoport is működik, mely szintén Verne nevét viseli. (Pazin olaszul Pisino, német neve pedig Mitterburg volt.)

Verne és a Duna

Verne a Sándor Mátyáson kívül több más regényében is szerepeltet magyarokat, sőt három olyan írása is van, ami a korabeli Magyarországon játszódik. Műveinek legnagyobb inspirációját a Duna adja, ami visszatérő motívum könyveiben. Magyarországon játszódó művei közül a legismertebb az A dunai hajós, melynek főszereplője Borus Demeter horgász. Demeter a Dunai Liga horgászegyesület sigmaringeni versenyén mindkét versenyszámot megnyeri, és a közönség ünneplése közepette bejelenti, hogy végig kíván hajózni a Dunán a Fekete-erdőtől a fekete-tengeri torkolatig, és közben csak az általa fogott halakból fog enni. Kalandos utazását a Duna mentén elszaporodó rablótámadások és a magyar furfang teszik még kalandosabbá.

A dunai hajózás visszatérő motívum Verne munkásságában, hiszen egy másik alkotása, a Storitz Vilmos titka is a folyón kezdődik. A regényben egy francia fiatal, Henry Vidál Magyarországra érkezik, hogy megismerje testvérének Zimonyban élő jegyesét és részt vegyen az esküvőn. Az utat Bécstől Zimonyig a Dunán hajóval teszi meg, közben bejárva Pozsonyt, Budapestet és Mohácsot is, de megemlítik benne a zombori révet is, ahol a hajó utasokat vesz fel. Mivel Zombor nem a Duna mentén fekszik, ezért elképzelhető, hogy valójában az utascsere a Kiskőszeg – Bezdán szakaszon történt. A regényben egyébként Verne több ízben is elismerően ír a magyarokról. Rokonszenvét az alábbi részlet is bizonyítja:

„Magam is nagyon érdeklődtem a magyar nép földje, főleg történelme iránt. A magyar nép történelme iránt, mely telve van hősi, bátor, nagylelkű cselekedetekkel és izgalmas eseményekkel. Ez a nép a hatalmas német szomszédság ellenére is megőrizte nyelvét, kultúráját és faji függetlenségét, és ami a legfontosabb, történelmi hivatást töltött és tölt be Közép-Európában.”

Egy másik Magyarországon játszódó regénye a Várkastély a Kárpátokban, ám e mű szereplői nem magyarok.