Ünnepre hangolódva

0
18

Ünneplőbe kellene öltöztetni testünket, lelkünket, környezetünket. De a rohanásban csak a lényegre nem jut időnk, a felkészülést kísérő belefeledkezés varázslatos pillanataira.

Mindig azt mondjuk, de jó volt régen. Keressük a régmúlt karácsonyok ízét, illatát. Keressük a nagyi sütijének a receptjét, és úgy egyáltalán, szeretnénk egyszer, csak még egyszer átélni azt a vágyott, boldog érzést. De mit is keresünk igazából?

Tényleg a régi dolgokat, vagy inkább azt az összetartozás-érzést, szeretetet, ami akkor még sokkal jobban megvolt az emberekben? Azt, hogy gyerekként egy illatos almának vagy aranypapírba csomagolt diónak is nagyon tudtunk örülni, vagy amikor esténként már elázott ruhában még mindig kint szánkóztunk, és boldogok voltunk?

Hogy imádtuk a legegyszerűbb ételeket is, mint a sült krumpli kacsazsírral, hagymával, töpörtyűvel! Nem volt puccos hamburger, és boldogok voltunk nélküle is. Ma, amikor roskadoznak a boltok a százféle szaloncukortól, miért nem érezzük azt a régi, boldog hangulatot?

Talán azért nem, mert hiába a százféle étel, ha szanaszét a család, hiába a drága ajándék, ha nem szívből adjuk, és hiába minden, ha a legfontosabb, az összetartozás-érzés hiányzik. Ott ragadt a múltban.

Ma csillogó a karácsony. Csillog a lakás, fényárban úsznak a városok, a boltok, és ömlik ránk az álboldogság. Csak egyvalami nem csillog: a lelkünk…

Mi, idősebbek a gyermekkorunkat szeretnénk visszakapni, hacsak egy percre is. És ugye, hogy nem arra a babára vagy kisautóra vágyunk, amit akkor kaptunk? Hanem az érzésre, amely akkor töltött el. Nem volt sok ajándék, de megbecsültük és odafigyeltünk egymásra. Nem csetben, nem telefonon, hanem szemtől szembe, lélekkel.

Hát ezt keressük sokan, a régi idők hangulatát, a gondtalan, talán szegényes, de boldog gyermekkorunkat. S úgy érezzük ilyenkor, karácsony környékén, hogy talán egy kicsit újra átélhetjük, hiszen ez csak rajtunk múlik. Igen, haladnunk kell a korral, de a szívünkben megőrizhetjük és tovább adhatjuk ezt az érzést. Mert a karácsonyi csoda létezik, de nem a boltokban, hanem a szívekben keresendő.