A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülését március 24-én az Országház Vadásztermében tartották. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott köszöntőt. A Fórum tagjaként az ülésen részt vett parlamenti képviselőnk, Jankovics Róbert és a KMKF tiszteletbeli tagjaként Jakab Sándor, a HMDK elnöke is.
A kelet-közép-európai országok és nemzetek összefogása és együttműködése önmagában még nem elégséges, de mindenképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövőben mindannyian megőrizhessük a cselekvőképes és együttműködésre nyitott, a nemzeti identitások védelmére alkalmas állami kereteket. A 21. században vagy mindannyian nyertesei leszünk ennek a küzdelemnek, vagy mindannyian elveszítjük államainkat itt, a Kárpát-medencében is – jelentette ki az Országgyűlés elnöke, hozzátéve: aki azt gondolná, hogy jobb az állam hiánya, mint a megléte, az vesse tekintetét Szíriára, Líbiára vagy akár Kelet-Ukrajnára.
Mi, magyarok mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttműködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és erősít – mondta Kövér László.
A házelnök úgy értékelt: a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben.
Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpát-medencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, amelyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttműködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem erősíti a szomszédjai érdekeit is.
Kövér László azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az 1990-et követő, negyedszázadnyi hosszú menetelés után ez a felismerés és együttműködés jelenthet valóban új és fenntartható lehetőséget a magyar nemzetpolitikának, Kárpát-medencei magyar közösségeinknek is.
A szomszédos országokkal kapcsolatos nehéz ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha közös bizalmat alakítunk ki – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében.
Kifejtette: lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.
A külügyminiszter a migrációs válságról szólva hangsúlyozta: „akármilyen nyomás is lesz rajtunk, akárki is támad minket”, ebbe az országba illegálisan soha senki nem léphet be. A konfliktusokat Magyarország azért vállalta, mert világossá akarta tenni: „aki ezzel az országgal szórakozik”, aki ezt a nemzetet támadja, „annak vissza fogunk szólni”. A jövőben is „bele fogunk állni a konfliktusokba”, nem keressük azokat, de ha valaki sértegeti ezt a nemzetet, nem hagyjuk reakció nélkül a vádakat – jelentette ki.
Zárónyilatkozat
A KMKF plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat szerint a fórum tagjainak meggyőződése, hogy a magyar szervezetek együttműködésének egyre szorosabbra fűzése még erősebb érdekképviseletet eredményezhet a jövőben, lehetővé téve a hatékony jogérvényesítést a kedvezőtlen helyzetben lévő, komoly kihívásokkal küzdő nemzetrészek számára is.
Kedvezőnek tartják a résztvevők, hogy a magyar nemzetgazdaság sikerei lehetővé teszik a magyarországi és külhoni gazdasági élet szereplőinek hatékony együttműködését, és a KMKF javasolja, hogy Magyarország – gazdasági teherbíró képessége függvényében – folytassa és terjessze ki a gazdaságfejlesztési programok támogatását, különösen figyelve az olyan identitáserősítő összetevőkre, mint a magyar nyelvtudás és nyelvhasználat gazdasági felértékelése.
A KMKF üdvözli, hogy a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot indított, és annak részeként a magyar bölcsődei hálózat erősítésére is sor kerül. Ezáltal egyre több magyar szülő és gyermek számára lesz elérhető a magyar nyelvű oktatás, s meggyőződésük, hogy e program sikere által biztosítható a határon túli magyar oktatás fenntartása.
A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Az európai integrációs intézmények jelentései és dokumentumai által is ajánlott autonómiaformák megvalósítása megerősítheti a térség stabilitását – rögzítették.
A fórum fontosnak tartja, hogy a sikeres európai modellek felmutatásával a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések kérdésköre továbbra is az európai párbeszéd része maradjon.
A szervezet előremutatónak nevezte az Európai Unió Bíróságának döntését, amely arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a nemzeti kisebbségekről szóló Minority Safepack európai polgári kezdeményezés bejegyzésével.
Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek.
A KMKF üdvözli a magyar kormánynak azon szándékát, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja elősegíteni.
Figyelembe véve a Kárpát-medencei magyarság számának és arányának folyamatos csökkenő tendenciáját, a KMKF támogat minden olyan törekvést, amely ezt a folyamatot minden lehetséges módon fékezni próbálja. (mti/mt)
