Turisztikai attrakciókkal és figyelemfelhívással a környezetünkért

Egyre nagyobb az érdeklődés vidékünk iránt a turisták körében. Ez nem meglepő, hiszen számos figyelemre méltó „attrakcióval” és helyszínnel rendelkezünk. Ilyen például Kiskőszeg (Batina) és a hozzá tartozó rejtett kincs, a Zöld-sziget, amely múlt héten egy Dunát végigúszó zöld aktivistát látott vendégül, de az „elveszett” szurdokokat is már bárki végigjárhatja egy applikáció segítségével.

Csodákat rejt a környezetünk, a drávaszögi vidéket mocsarak, puszták, rétek, dombok, erdők, szőlőültetvényes lankák, folyók tarkítják. Az itt élők számára természetes közeg, az idelátogatók viszont rácsodálkoznak a térség gazdag természeti világára. Egy viszonylag „érintetlen” közegről van szó, amely még nem turistaparadicsom, de egyre többen fedezik fel maguknak a rurális környezet adta lehetőségeket és tesznek látogatást Baranyánkban. Az „érintetlenség” pedig csak úgy őrizhető meg, ha alázattal és tisztelettel viseltetünk a bennünket körülvevő és tápláló környezet iránt. Éppen ezért sok egyesület számos olyan projektet valósít meg, amivel felhívja a figyelmet a környezettudatosság és a természet védelmének a fontosságára.

Juhász Bálint és Andreas Fath

Az „úszó professzor”

Az eszéki Kreaktiva ifjúsági egyesület éves szinten számos olyan projektet valósít meg, amely a környezetvédelemre hívja fel a figyelmet. Így kerültek kapcsolatba a német Andreas Fathtal, aki a németországi Furtwangeni Egyetem kémiaprofesszora, és nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy végigússza a Duna teljes szakaszát, 2700 kilométert. A professzor és az őt kísérő csapat egyik megállója éppen a kiskőszegi Zöld-sziget volt, ahol a Takács-féle nyaralóban biztosítottak számukra szállást, és a helyiekkel töltöttek el másfél napot.

– A célom ezzel a figyelemfelkető projekttel az, hogy rámutassak a vízvédelem fontosságára. Tudományos vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy több műanyagszemcse található a Dunában, mint hallárva. A Duna 4 tonnányi műanyagot mos bele a Fekete-tengerbe minden egyes nap. Emiatt indítottuk ezt a kampányt, útközben is vizsgálatokat végzünk a Föld legnemzetközibb folyóján tett utazásunk során – nyilatkozta lapunknak a professzor.

Az úszó professzor útjának éppen a felénél tart, még 1400 kilométer vár rá, hogy elérjen a Fekete-tengerig. Bizonyos időközöket tesz meg úszva, miközben kutatókból és filmesekből álló csapata csónakkal követi őt. Időnként kikötnek a parton és megpihennek, mint ahogy azt Kiskőszegen is tették. Az utazás a cleandanube.org oldalon követhető nyomon.

Elveszett szurdokaink nyomában

Az úszó professzornak és csapatának elsőként nyílt alkalma kipróbálni az „Elveszett szurdokok” nevű innovatív turisztikai terméket, ahol egy interaktív applikáció segítségével fedezhetjük fel a művészeti alkotásokat rejtő szurdokokat, és feladványok megoldásán keresztül járhatjuk végig az útvonalat. A RoutesToRoots elnevezésű projekt az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 keretében valósul meg, két magyarországi és két horvátországi partner együttműködéseként. A program célja a közös kulturális és vidéki örökség fejlesztése és kezelése a kulturális értékek és hagyományok őrzése érdekében. A projekt konkrét célja egy egyedülálló tematikus vidéki útvonalfejlesztés, mely a közös témán alapuló, egyedileg kevésbé ismert látnivalókat kutatja fel és kapcsolja össze a már meglévő tematikus útvonalakkal, kerékpáros és turistaútvonalakkal, borutakkal és egyéb potenciálisan releváns turisztikai célpontokkal.

– Különböző helyekre tettük ki tavaly a régió művészeinek a természetes és újrahasznosított anyagokbók készült installációit, és az idelátogatóknak az a feladatuk, hogy egyrészt megtalálják az útvonalat, másrészt a műalkotásokat, ahol tanulhatnak a környezetről, a Baranyában élő emberekről, de mindegyik szoborhoz tartozik egy játékos feladat is, amit meg kell oldaniuk. Úgy gondoljuk, hogy ez az innovatív turisztikai termék Kiskőszegnek, de az egész Horvát-Baranyának egy olyan üde színfoltja lesz, ami tovább fogja gazdagítani az idegenforgalmi  kínálatot – tudtuk meg Juhász Bálinttól, a RoutesToRootes projekt vezetőjétől, a termék ötletgazdájától.

A gazdag természeti „kínálat” tehát adott, és lelkiismeretes, proaktív emberekből sincs hiány. A kérdés már csak az, hogy vajon egyénileg mennyit teszünk meg azért, hogy ezt minél több generáció élvezhesse a jövőben.