„Tűnt március nagy napja, szép tavasz, mely fölráztad a szunnyadó erőket…”

A HMDK március 15-ei központi rendezvénye

0
135

Ács Gedeon, Kossuth tábori lelkészének bellyei szülőházától indult, a csúzai temetőben, a síremlékénél zárult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) március 15-ei központi rendezvénye.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc nagyszerű alakjairól minden évben megemlékezünk, hiszen ők azok, akik emberségükkel, hősiességükkel ma is példát mutatnak nekünk is. Büszkék lehetünk arra, hogy vannak baranyai és szlavóniai 48-as hőseink, akiknek sírjai és emlékhelyei előtt évről évre lerójuk tiszteletünket.

Március 15-e egyik legfontosabb üzenete az, hogy a haza és a nemzet érdekében összefogva, együttes erővel és egymást segítve haladjunk előre, hogy a horvátországi magyarságnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.

Bellye, Ács Gedeon szülőháza

Ács Gedeon, Kossuth tábori papja

Ács Gedeon, vagy ahogy hívei becézték, „Gida” tiszteletes nemcsak pénzt gyűjtött a szabadságharc megsegítésére, nemcsak híveit biztatta ékesszólásával, hanem személyes példájával járt elöl. Lelkész létére fegyveresen harcolt a szabadságért.

Halála után sem merült feledésbe, hiszen éppen a síremléke az a hely, ahova minden év március 15-én elzarándokol a horvátországi magyarok népes serege, hogy magukra és egymásra találjanak, hogy Ács Gedeonnak, Kossuth papjának a példája nyomán erősítsék egymásban az összetartozást és a magyarságtudatot, hogy újra és újra fellángoljon a szunnyadó szabadságszeretet.  Ezen a márciusi napon emlékezünk Ács Gedeonra és sok más szabadságharcosra, akik egyszer szívükbe zárták és aztán örökre magukkal vitték a drávaszögi halmok illatát.

Vörösmart, Béni Izsák Ferenc síremléke

A szabadságharc drávaszögi emlékhelyei

Az emlékezők Ács Gedeon bellyei szülőházánál gyülekeztek, ott helyeztek el koszorúkat, majd Vörösmarton folytatódott a program Béni Izsák Ferenc síremlékénél. Ő Vörösmart mezőváros polgára volt, magyarságára büszke földműves, aki olyannyira fontosnak tartotta szabadságharcunkat, hogy elzarándokolt annak emigrációba kényszerült vezetőjéhez, a Turinban (Torino) élő Kossuth Lajoshoz.

Ezt követően Csúzára indultak az emlékezők, elsőként a helyi kultúrotthonban állított Kossuth-domborműnél koszorúztak, majd a református temetőben zárult az ünnepi megemlékezés, Ács Gedeon sírjánál. Itt egy rövid alkalmi műsorral idézték fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit.

Csúza, Kossuth-dombormű

– Azt gondolom, hogy különös aktualitást ad a 174 évvel ezelőtti pesti forradalomnak az, hogy néhány héttel ezelőtt a szomszédunkban háború tört ki, amely közvetlenül is érinti a kárpátaljai nemzettársainkon keresztül a magyarságot. Ezért még jelentősebb a forradalom jelmondata, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés – nyilatkozta lapunknak dr. Demcsák Csaba nagykövet, aki ünnepi beszéde után felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a külhoni magyarsághoz intézett levelét.

– A Drávaszögben 1848-nak nagyon erős kultusza van, hiszen csak ezen a településen, Csúzán még 104 évvel ezelőtt is egy 12 méteres obeliszk díszítette a falu központját, melyen Kossuth arcmása volt látható, de ami a legfontosabb, hogy itt még mindig magyarul beszélünk, magyarul szólunk gyermekeinkhez, és a mi feladatunk, hogy ez így is maradjon, hogy a gyerekeink elődeinkhez hasonlóan jeleskedjenek – mondta többek között beszédében Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.

Csúza, Ács Gedeon síremléke

A programokat megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és Fuzik János eszéki magyar főkonzul is.

Orbán Viktor levélben köszöntötte a külhoni magyarságot

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzeti ünnep előestéjén levélben köszöntötte a Kárpát-medencei, illetve a külhoni magyar közösségeket; levelét világszerte számos március 15-ei ünnepségen felolvasták.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés! 174 évvel ezelőtt Jókai Mór ebben a három szóban foglalta össze, mit kíván a magyar nemzet. Mi, magyarok pedig azóta is ezekkel a szavakkal tudjuk leírni mindazt, amire vágyunk” – kezdte írását a kormányfő.

Kifejtette: „Békét akarunk a minket körülvevő szűkebb és tágabb világban, az önrendelkezés szabadságát saját életünk alakításához és egyetértést nemzeti ügyeinkben, hogy a velünk élő népekkel közösen biztos jövőt építhessünk magunknak a Kárpát-medencében”.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, „1848 szellemi örököseiként ma együtt állunk ki és nyújtunk segítő kezet bajba jutott és a háború elől menedéket kereső kárpátaljai testvéreinknek. Együtt fejezzük ki szolidaritásunkat az ukrán néppel, és együtt vesszük védelmünkbe kultúránk, életformánk és az elmúlt tizenkét év nemzetpolitikai eredményeit is” – folytatta.

„Számunkra az a természetes, hogy bezárjuk az ajtókat az otthonainkat felforgató ideológiák előtt, de szélesre tárjuk a kapukat, amikor a magyar nemzet segítségre szoruló tagjai vagy az életükért futó emberek kopogtatnak rajta” – írta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a forradalom és szabadságharc napjainak fényében „tisztán látjuk, merre vezet ma a magyar nemzet közös útja. 1848 hőseihez igazodva mi is olyan világot akarunk, amelyben békében és biztonságban élve nem csak szabadok, de szabad magyarok is lehetünk, ezért ahogy ők is tették, úgy nekünk is ellent kell állnunk minden olyan külső nyomásnak és belső megosztási kísérletnek, amely veszélybe sodorná, amit közösen építettünk”.

„Engedjék meg, hogy a ’48-as forradalom évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, és megköszönjem azt a határokon átívelő összefogást, ami ismét bebizonyította, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta ünnepi köszöntőjét a miniszterelnök.