Tömegesen pusztulnak a méhek

1089

A méhelhullás, sajnos, a drávaszögi méhészeteket is sújtja. A megkérdezettek az atkás megbetegedést és a hosszan tartó, hideg telet is a veszteségük okozóiként említették, de, mint mondják, a globális szintű méhhullás okai ennél jóval összetettebbek, és végső soron mi, emberek vagyunk az előidázői.

A betegségek és az év eleji kemény tél miatt is tömegével pusztulnak a méhek. A drasztikus egyedszámcsökkenés globális probléma, melynek több oka is van: a Greenpeace szerint a méhek immunrendszere évek óta folyamatosan gyengül, a beporzó rovarok napi szinten ki vannak téve a különböző gyomirtó, gombaölő és rovarirtó szereknek.

Pacl Béla

Pacl Béla csúzai méhészetében tavaly a méhállomány fele veszett oda, idén valamivel kevesebb, de a pusztulás most is számottevő volt.

Úgy véli, a pusztulás legfőbb okozója a Varroa nevű atkás méhbetegség. Az ázsiai méhatka az 1970-es évek óta van jelen hazánkban, kiirtani nem lehet, legfeljebb harcolhatunk, védekezhetünk ellene.

– A betegségek megelőzésének alapja a jó kondícióban lévő méhcsalád – mondta Pacl Béla.

A jó kondíció feltételei a jó anya, az elegendő fiatal munkásméh, a jó minőségű élelem, a megfelelő hőgazdálkodás és a nyugalom.

Ember Lajos

A rossz kondícióban lévő családok megsínylik a telet, a hosszan tartó, kemény fagyokat, mint amilyen az idei is volt.

Ember Lajos szerint is gondot okozott a januári időjárás.

– A méheknek néhány hetente el kell hagyniuk a kaptárt tisztálkodás céljából, s a januári fagy miatt nem tudtak kirepülni – tudtuk meg a vörösmarti méhésztől.

Neki a 100 méhcsaládból mindössze 30 maradt. Mint mondta, a többi helyi méhész is hasonló mértékű veszteségről számolt be.

Hozzátette, odaveszhet még 1-2 család, de az már nem számottevő, túl van a kritikus ponton.

Előfordul, hogy a méhek is „emigrálnak”

A megkérdezett méhészek egy másik méhbetegséget is említettek, a kaptárelhagyást, melynek pontos okai a mai napig nem ismertek, nagy valószínűséggel több, egymást erősítő vagy összeadódó hatás játszik szerepet a jelenség kialakulásában. A betegség következtében a teljesen egészségesnek tűnő, több tízezer egyedet számláló családok egyik hétről a másikra nyom nélkül eltűnnek a kaptárból. A méhek soha nem térnek vissza, ami igen fejlett kommunikációs és tájékozódási képességüket alapul véve egyébként teljesen elképzelhetetlen.

Az elnéptelenedés szindrómája gazdasági tényező, nemcsak a méz kapcsán, hanem mert sok fontos kultúrnövény beporzását a méhek végzik. Noha kiemelkedő szerepük van a méheknek a növénytermesztés más ágazataiban is, az iparszerű mezőgazdaság mégsem törődik kellőképpen a megóvásukkal.

A méhek legnagyobb ellenségei a mezőgazdaságban használatos vegyszerek

A méhészeknek szembe kell nézniük a különböző, mezőgazdaságban használt vegyszerekkel is, amelyek szintén befolyásolják a pusztulás mértékét. Ezek közül is a legveszedelmesebbek az úgynevezett neonikotinoidok, amelyek erős idegmérgek, és idegrendszeri meg fiziológiai károkat okoznak a méheknek, megzavarva tájékozódási képességüket és gyengítve az immunrendszerüket.

Kovačić István

Ilyenkor permetezik a gyümölcsfákat is, a permetszerek szintén a méhek pusztulásához vezetnek.

– Ezek elől kell menekülniük a méhészeknek – állítja dr. Kovačić István dárdai méhész.

Főállásban orvos, családi méhészetének fő tevékenysége a méhanya-nevelés, de természetesen mézet is előállítanak. Vándorméhészetet is üzemeltet, a hatszáz kaptárból százat egyik helyről a másikra költöztet, hogy növelje az elvehető mézfölösleget, és többfajta mézet termelhessen. Mint mondta, így kétszer-háromszor több mézet termel, mintha ugyanennyi kaptárral egy helyben tartózkodna egész évben.

A méhészetet sújtó problémák kapcsán megjegyezte, a legszomorúbb az a tény, hogy a méhek fennmaradása ma már teljes mértékben az embertől függ, önmaga erejéből képtelen életben maradni.

És amíg a méhek beporzó szerepüknél fogva nélkülözhetetlenek Földünk bioszférájának a kialakításában, addig az ember milyen szerepet játszik a földi élet megóvásában? – tehetjük fel a költői kérdést.