Szijjártó: A HMDK összekötő kapocs a két ország között

A magyar miniszter interjút adott lapunknak

0
123
Szijjártó Péter

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter november 14-én átadta a horvát-magyar tulajdonban álló AMS Biomassza Erőművet Verőcén (Virovitica). Az esemény előtt a miniszter exkluzív interjút adott lapunknak és a Drávatáj tévéstúdiónak.

Hogyan értékeli Horvátország és Magyarország egymás közti viszonyát?

Az Európai Unió és a NATO tagjaiként szoros szövetségesei vagyunk egymásnak. Két egymással szomszédos országnak nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a lehető legszorosabb legyen köztük az együttműködés, ami egyben a lehető legtöbb hasznot hozza mindkettőjüknek. A praktikus értelemben vett együttműködés a két ország között jól funkcionál, hiszen van egy komoly, 2,3 milliárd eurós kereskedelmi forgalmunk az idei esztendő első nyolc hónapjában, ez 19%-os növekedést jelent. A magyar működő tőke első számú külföldi célpontja Horvátország, több százezer magyar jön Horvátországba nyaralni, tehát a praktikus területeken nincs probléma. Azonban valahogy az egész együttműködésre rányomja a bélyegét az a megoldatlan kérdéshalmaz, ami az Ina, a Mol és horvát állam kapcsolatrendszerében jelenleg is megvan. Abban az esetben, ha a felek ezt le tudnák küzdeni, egy sokkal eredményesebb együttműködés jöhetne létre.

Milyennek látja a horvátországi magyarság helyzetét és szerepét a két ország közötti viszony alakulásában?

A történelem miatt olyan ország és nemzet vagyunk, hogy az ország- és nemzethatárok nem esnek egybe, és ez az egész Kárpát-medencében meghatározza a viszonyokat és a kapcsolatrendszereket. Vannak olyan országok ebben a régióban, amelyek hajlandóak, nyitottak és képesek arra, hogy a magyar nemzeti közösséget erőforrásnak, összekötő kapocsnak és hídnak tekintsék a két ország együttműködésében, ilyen például Szerbia. Szerencsére Horvátország vonatkozásában is inkább pozitívumokról tudunk beszámolni. A horvátok is hajlandóak arra, hogy az itteni magyar nemzeti közösségre ilyen összekötő kapocsként, erőforrásként, ne pedig konfliktusforrásként tekintsenek. A HMDK-val és vezetőségével szoros és rendszeres az együttműködésünk, és örülünk annak, hogy folyamatosan jelen vannak a parlamentben. Örülünk annak is, hogy a HMDK támogatottága nagyon komoly az itteni magyarság körében. A legutóbbi választásokon is elsöprő többséget szereztek, ez pedig nyilvánvalóan megkönnyíti a horvátországi magyarság érdekképviseletét is. Mindenképpen jó hírnek mondhatjuk azt, hogy tizenhárom önkormányzat területén elismerték a magyar nyelvet. Az pedig egy egészen kivételes előrelépés lesz a horvátországi magyarság életében, amikor november végén a horvát és a magyar miniszterelnök átadja Eszéken azt a kollégiumot, amely majd a magyar diákok szállásaként fog szolgálni az egyetlen horvátországi magyar középiskolában, megteremtve ezáltal a lehetőséget arra, hogy az Eszéktől távolabb élő horvátországi magyarok is középfokú oktatásban részesüljenek. Azt gondolom, hogy az elmúlt években a HMDK elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a horvátországi magyarság pozitív értelemben vett politikai tényezővé vált Horvátországban. Szintén a HMDK-nak köszönhető az is, hogy mára nemcsak a magyar, hanem a horvát kormány is összekötőként tekint az itteni magyar nemzeti közösségre.

A HMDK Vidék- és Gazdaságfejlesztési stratégiája alapján Magyarország kormánya komoly segítséget nyújtott a horvátországi magyarságnak. Melyek a további tervek ezzel kapcsolatban? Úgy tudjuk, egy intézkedési terv kidolgozására is sor került.

Igen, a napokban egyeztettem Jankovics Róbert elnök úrral ebben a kérdésben, és megállapodást kötöttünk arról, hogy a lehető leggyorsabban életbe léptetjük ezt az intézkedési tervet. Az az álláspontunk, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a helyi magyar nemzeti közösségeknek, mondják meg azt ők, mi pedig majd végrehajtjuk. Ennek a gondolatvilágnak a jegyében születtek meg azok a gazdaságfejlesztési programok, amelyek arra hivatottak, hogy a magyar nemzeti közösségeket helyben segítsék megerősödni. A drávaszögi gazdaságfejlesztési programnak is az a célja, hogy a horvátországi magyar nemzeti közösség itt, a lakóhelyén tudjon megerősödni és még fontosabb tényezővé válni.

Ez a gazdaságfejlesztési program 2017 óta zajlik. A mezőgazdasági tevékenységek, földvásárlások, házvásárlások, kis- és közepes vállalkozások, valamint startupok támogatása keretében 527 pályázatot tudtunk támogatni magyar költségvetési forrásból, összességében 1,8 milliárd forinttal. Az 527 győztes pályázat, illetve az általuk létrejött fejlesztések nyomán pedig 2,7 milliárd forintnyi beruházási érték állt elő itt, a Drávaszögben, amit én óriási dolognak tartok. Ezen a sikeren felbuzdulva most már nemcsak a kicsi és közepes léptékű pályázatok kiírására kerítettünk sort, hanem kiírtunk ún. nagyléptékű, félmillió eurós értékig terjedő beruházásokra is pályázatokat, alapvetően a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás terén. Hat ilyen nagy pályázat érkezett be, amelyek összességében 327 millió forintnyi igényt tartalmaznak, ezek szakmai bírálata november 20-án zárul le. Ezt követően kerülhet sor még idén a szerződések aláírására, a jövő esztendő elején pedig természetesen a kifizetések is megtörténnek. Abban maradtunk az elnök úrral, hogy a következő pályázati kört februárban fogjuk kiírni, ekkor ismételten a falusi gazdálkodók számára adunk segítséget, akár földvásárlás, akár házvásárlás, akár a mezőgazdasági termelő tevékenységre vonatkozó eszközbeszerzés keretében.

– Bizonyára még egy jó hírt meg tud erősíteni: Magyarország kormánya vásárolt egy ingatlant Fiumében, ami tudomásunk szerint a horvátországi magyarságnak is a rendelkezésére áll.

– Fontos számunkra, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek részére a kellő infrastruktúra is rendelkezésre álljon, hogy legyen egy olyan hely, ami a helyi magyaroké, ahol össze tudnak jönni, közösségi, kulturális életet tudnak élni, és ahol akár tárgyalásokra, konferenciákra, gazdasági megbeszélésekre is sor kerülhet. Fiumében vásároltunk egy ingatlant, amelyet Magyar Házként fogunk működtetni. Az adásvételi szerződést aláírtuk, a tulajdonjog a napokban került bejegyzésre. Még e hónap végéig megkötjük azt a szerződést a HMDK-val, amelynek keretében az ingatlant az ő kezelésükbe adjuk át, hogy azt a horvátországi magyar közösségek érdekében a lehető legjobban tudja használni.