Százéves a bellyei Sziller Irén néni

124

A bellyei Sziller Irén október 10-én ünnepelte 100. születésnapját. Családtagjain, hozzátartozóin kívül a HMDK bellyei alapszervezetének vezetői is felköszöntötték.

Sziller (szül. Božić) Irénke néni Bellyén született 1923. október 10-én. Itt járt általános iskolába, és itt is ment férjhez 1946-ban. Noha (már eddig is) sok-sok évvel ajándékozta meg a sors, élete mégsem volt könnyű, mindkét fiát elveszítette. Négy unokával és nyolc dédunokával büszkélkedhet, de már „úton van” az ükunoka is. Amióta a férje meghalt, egyedül él, Róbert, az egyik unoka és felesége segítenek neki, de szerencsére még mindig el tudja látni magát.

Születésnapja alkalmából nemcsak családtagjai köszöntötték fel Irénke nénit, hanem a HMDK bellyei alapszervezetének vezetői, Varga Gábor és Sárác János is ellátogattak hozzá egy csokor virággal.

A vendégeket gondozója társaságában fogadta Irénke néni, akinek a hallása ugyan már nem a régi, de még mindig három nyelvet beszél, a magyar és horvát mellett a németet is. Olvasni is lát még, ha elég nagyok a betűk, örömmel fogadta Lábadi Károly Bellye című könyvét is a látogatóktól, akik nem mulasztották el megkérdezni, milyen egészségnek örvend.

– Mind a két gyerekem meghalt, én itt maradtam, méghozzá százévesen. Mit mondjak? Fáj a térdem, fájnak a csontjaim, de türelmes vagyok. Örülök, hogy járókerettel még tudok mozogni, hogy nem vagyok ágyhoz kötve – válaszolta a sok mindent megélt Irén néni bölcs derűvel. Örül, hogy még mindig vannak, akik meglátogatják, így van kivel beszélgetnie. Szavaiból érezhető volt, hogy a hallásával ellentétben a gondolkodásán nem ejtett csorbát az idő, nem veszítette el sem az emlékezetét, sem a humorérzékét, de még az énektudását sem. Kívánjuk, hogy jó egészsége elkísérje őt élete végéig.