Szabad felhasználású hitelek: szigorítana a jegybank

0
2

A horvát nemzeti bank (HNB) a szabad felhasználású hitelek szigorúbb feltételekhez kötését javasolja a pénzintézeteknek, ellenkező esetben a frankhitelekhez hasonló problémák léphetnek fel, amikor is az állampolgárok „olcsó” svájcifrank-kölcsönöket vettek fel, majd eladósodtak és sokan közülük utcára kerültek a kilakoltatások miatt – közölte a Poslovni Dnevnik gazdasági napilap.

A HNB által nemrég közölt adatok szerint tavaly 5,4 milliárd kúnával nőttek a szabad felhasználású hitelek Horvátországban, 2017-ben ez a növekedés 2,9 milliárd kúna volt, 2016-ban pedig 1,7 milliárd, 2018 végén a szabad felhasználású hitelek a lakosság által felvett kölcsönök 40 százalékát tették ki.
A problémát a HNB szerint az okozza, hogy a bankok a szabad felhasználású hiteleknél sokkal kedvezőbb feltételeket határoznak meg a hitelfelvevő személy jövedelmi és vagyoni helyzetével szemben, mint például a lakáshiteleknél, ahol a hitelfelvételt sokkal szigorúbb kritériumokhoz kötik. Ezért sokan, akik egy lakáshitelkölcsön megállapításánál hitelképtelennek bizonyulnak, szabad felhasználású hitelhez folyamodnak, amely bár drágább és kedvezőtlen az adós számára, de elérhető.

A HNB ezért azt ajánlja a pénzintézeteknek, hogy a szabad felhasználású hiteleket, amelyek futamideje 60 vagy annál több hónap, ugyanolyan feltételekhez kössék, mint a lakáshiteleket. Azt is kezdeményezik, hogy a bankok vezessenek be jövedelemkorlátot, figyelembe véve a minimális megélhetési költséget, amely nem lehet kevesebb a végrehajtási törvényben előírtnál. A jegybank továbbá javaslatot tett arra is, hogy a bankok belső tőkekövetelményeik meghatározásánál számoljanak a szabad felhasználású hitelek okozta lehetséges veszteséggel, és határozzanak meg világos mechanizmusokat a veszteségek elszámolására.

A bankok a szabad felhasználású hitelek iránti kereslet robbanásszerű növekedését a makrogazdasági környezet javulásával és a kamatok csökkenésével magyarázzák.