Parkot neveznének el a vörösmarti származású textilművésznőről Zágrábban

0
123

Berger Otti textilművész útja a Drávaszögből indult a Bauhaus főiskoláig és tovább, egészen a világhírnévig. A nácizmus áldozatául esett művésznőről parkot neveznének el Zágrábban, tisztelegve munkássága előtt, illetve hogy ilyen módon is felhívják a figyelmet a demokrácia és az erőszakmentes politika értékeire, a nők szerepére.

Több horvát hírportál is írt arról, hogy Zágrábban az illetékes bizottság javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy elhunyt híres személyekről nevezzenek el közterületeket. Ezzel is a demokrácia és az erőszakmentes politika értékeire hívnák fel a figyelmet, céljuk továbbá, hogy kihangsúlyozzák a nők hozzájárulását Horvátország és Zágráb fejlődéséhez, ahol eddig az utcák, terek, parkok és emlékművek mindössze 1,8 százaléka viseli nők nevét.

Ami számunkra, horvátországi magyarok és drávaszögiek számára érdekes, az az, hogy Berger Otti neve is szerepel a listán, akiről egy parkot neveznének el.

A 20. századi textilművésznő története Vörösmarton kezdődött

Berger Otti (1898-1944) vörösmarti születésű avantgárd textilművész, dizájner a 20. század első felében a németországi Bauhaus főiskola szövőműhelyének volt a tanulója, később tanára. Önálló textilműhelyt rendezett be Berlinben. Új anyagokkal és új szövési technikákkal kísérletezett. Lakástextíliát tervezett német, holland és svájci gyáraknak, neves építészekkel dolgozott együtt, szakmai folyóiratok ismertették munkáit. Zsidó származása miatt a hitleri Németországból az Egyesült Államokba került, ahol a chicagói New Bauhaus intézmény szövő szakát vezette. 1938-ban hazautazott Vörösmartra, ahonnan 1944 májusában koncentrációs táborba vitték, ahonnan többé nem tért vissza.

Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés a Bauhaus és művészei iránt, s ezzel együtt Berger Otti munkássága is előtérbe került, a textilművészet terén nemzetközi szinten ismerik. Hogy szülőföldjén is jobban megismerhették, abban nagy szerepe van a laskói származású Varga Mária asszonynak, aki az Ég és föld között című könyv megírásával állított méltó emléket a művésznőnek. A kiadvány Berger Otti élettörténetét foglalja össze, a horvát fővárossal való kapcsolatáról is ír, a zágrábi Királyi Művészeti és Iparművészeti Akadémián tanult 1921 és1926 között.

Egyelőre csak javaslat

A közterületek elnevezéséről Zágráb város közgyűlése dönt az illetékes bizottság javaslatát követően.

Hogy Berger Otti nevét pontosan mikortól és melyik park viseli majd, arról egyelőre nem írnak a lapok.

A gond az – olvasható a Jutarnji list cikkében –, hogy Zágráb összes utcája, tere, parkja már „foglalt”, nehéz el nem nevezett helyszínt találni. A „várólistán” olyan neves személyek vannak, mint Arsen Dedić, Nelson Mandela vagy Johannes Guttenberg…

Vörösmarton mindenesetre már van egy emlékkő Berger Otti tiszteletére, melyet egyik hozzátartozója állított a vörösmarti zsidó temetőben, s amit később áthelyeztek Apostol János 1848-as honvédtüzér és más neves falubeliek sírköve mellé.